A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához

Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához Hármas-Körös: Első említésekor, 1138-ban Cris alakban Endrődtől északra, Kuhte mellett fordul elő. 1200 körül Anonymus is említi Szarvasnál: Cris.

54 1261-ben Crisius triplex néven Csongrádnál.

55 A továbbiakban szinte mindig Körös a neve. 1297: Crisyus az Öcsöd melletti Fejéregyházánál.

56 1314: Baanrewy iuxta magnum Crisium.

57 1324: Halasz possessio a Hármas-Körös mellett.

58 1378: Crisius Szentandrásnál.

59 1397: Keres Mezőtúr mellett.

60 1413: Keres Gyománál.

61 1425: Körös ugyancsak Gyománál.

62 1435: Crisius Egénél.

63 1446: Crisius Magnus Nadánynál, a Crisius Parvus (Sebes-Körös) torkolatánál.

64 1447: Kewrus Fehéregyházánál.

65 1466: Nagy Körös Gyoma és Félhalom közt, Félhalomnál egy Eorvény-el.

66 1479: Crisius Magnus, és Keresthew, Nadány és Tárcsa között, ahol a Crisius Parvus beleömlik, vagyis a Kettős- és Sebes-Körös torkolata.

67 1500: Körös Simánál, ahol a folyó nagy sodrása miatt az áthajtott ménes egy része, valamint szarvasmarhák is a vízbe vesztek.

68 1518: Körös Maráznál.

69 Erdők: Az erdők mennyisége, minősége szoros összefüggésben van az adott terület vízviszonyaival. Ezért érdekes adatokat nyerhetünk a középkori erdők, vagy erdővel borított területek ismeretéből is. Az alábbi adatok arra utalnak, hogy a Körösök vidékén a középkorban sem nagyon volt másutt erdő, mint napjainkban. A mai Békés megye területén például ugyanott említenek csak, ahol ma is vannak: Sarkad és Gyula között, továbbá Bélmegyer vidékén. Más a helyzet természetesen a Körösök felső folyásánál, ahol a több évszázados emberi beavatkozás következtében az erdőhatár fokozatosan visszahúzódott. Az említett békési erdőségek a Fekete-Körös völgyében például még a XIV. században is Összefüggő egységet alkottak az erdélyi hegyvidék rengetegeivel. Hasonló lehetett a helyzet a Fehér-Körös mentén egészen a Marosig, azaz a hegyekből érkező patakok és folyók által öntözött alföldi peremvidéket csaknem összefüggő erdő54 Györffy 1963. 513. 53 Györffy 1963. 510, 881. Az elnevezés Szent László király rekonstruált, kelet nélküli okleveléből származhat: Diplomata Hungáriáé Antiquissima. Vol. I. Edendo operi praefuit Georgius Györffy. Budapestini, 1992. 307. 56 Györffy 1963. 506. 37 A. I. 341. 58 Azonos a Szelevény melletti Kishalásztelekkel: Karácsonyi 1896. II. 236. 59 Hazai oklevéltár 1234-1536. Szerkesztette Nagy Imre, Deák Farkas és Nagy Gyula. Budapest, 1879. 304-311. 60 Haan-Zsilinszky 1877. 16. 61 Haan-Zsilinszky 1877. 27. 62 Dl 63179. 63 Haan 1870. 59. Ege Gyoma határába esett: MRT IV/2. 234. 64 Dl 74594. 65 Dl 14137. 66 Haan 1870. 75. Félhalom a mai Csárdaszállástól északra terült el: MRT IV/3. 4/10. lelőhely. 67 Dl 74621. 68 Dl 20973. Kenéz Győző fordítása. Sima Endrőd és Mezőtúr között feküdt: MRT IV/2. 121. 69 Dl 36349. Maráz a Körös bal partján terült el, de ma Mezőtúr határába esik. Huszár 1822. 29: Marász Lapony. 311