A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához

Jankovich В. Dénes ségek borították.

7

" Míg a hegyvidéken a tölgy és a bükk volt az uralkodó fafaj ta, addig a síkságon mocsári tölgyek, füzesek és nyárligetek fordultak elő.

71 A Körös és a Maros közti területet a középkorban Nyírségnek (1319) illetve Nyírköznek (1536) nevezték. Márki Sándor szerint a Fehér-Körös völgyében Erdőhegy és Nyírpatak (Mesteacan) között összefüggő nyírerdő volt.

72 Az erdőkön túl összegyűjtöttem az egyedi faneveket is, melyek ismét tájékoztatásul szolgálhatnak a vidék környezeti rekonstrukciójához. Noha közvetlenül nem esik szó erdőről, mégis az élre kívánkozik az az 1075. évi adat, mely szerint Doboz a királyi kondások faluja volt, ahol a sertéseket legeltették, azaz makkoltatták.

73 1177-ben Királyi és Bárd határában említenek erdőket, az utóbbi neve Benaberke.

74 1214-ben a Váradtól ÉNy-ra fekvő Micske határában több körtefa állt a síkságon, köztük egy kicsi, ezenkívül hársfa, valószínűleg szilfa (Cyle), továbbá sűrű erdő is szerepel a határleírásban.

75 1221-ben Bélmegy értől északra, a Szilas nevű várföld tartozéka volt egy cserjés is.

76 Rogerius mester 1241-ben a tatárok elől Váradnál és Tamashidánál (Tàmaçda) is erdőkben húzta meg magát.

77 1256-ban Telegdnél (Tileagd) baltával megjelölt tölgyfák szolgáltak határpontokul.

78

1295: Vásári határában körtefát és több helyen is tölgyfákat említenek.

79 1320-ban a Bihar megyei Gyárak (Ghiorac) mellett Qurtueles.

80

1322-ben Zsáka határában, Csekehidánál Ereztuen erdő.

81 A név már telepített erdőre utal. Ezt támasztja alá az 1326. évi adat is, mely szerint Károly határában erdőt ültettek, melynek neve Ereztien volt,

82 ugyanebben az évben Nyésta határában fordul elő tölgyfa.

83 1350-ben Fás mellett volt például a Zulgaerdő, melynek neve napjainkig fennmaradt, de lehet, hogy az ugyanabban az oklevélben említett Laszlotüvisse lakott hely neve is a környező erdőkkel van összefüggésben.

84 1351-ben a Kornádi melletti Pethlend határjárásában tölgyfa és csipkebokor van említve.

85 1364ben Méhkerék határában egy szántóföldet minden oldalról erdő vett körül, de volt egy Lelchyul-nak nevezett tölgyfa is.

86 1370-ben Bélmegyer határában „különböző helyeken" voltak erdők, közülük megnevezték a Thow, Horgaserdew, Keözepelewkerth, 70 Márki 1892. I. 414-420. 71 Jakó 1940. 5. oldalon térkép az erdőhatárral. A bihari erdőségekről részletesen 7-11. 72 Korabeli adat azonban nincsen erre, a Nyírpatak helységnév önmagában nem elegendő bizonyíték. Márki 1892. I. 416. 73 Györffy 1963. 505. 74 Dl 30751. Nem teljesen bizonyos, hogy az oklevélben Sencural néven említett falu azonos Királyival, mely Simándtól ÉNy-ra feküdt: Csánki 1890. 736. Bárd helye teljességgel bizonytalan, csak annyit tudunk, hogy Zaránd megyében volt: Györffy 1963. 171. 75 Györffy 1963. 643. 76 Györffy 1963. 514. 11 Szabó 1861.35-42. 78 Györffy 1963. 675. 79 Nagyszalontától délre: Györffy 1963. 690. 80 Györffy 1963. 622. 81 Jakó 1940. 227. 82 Györffy 1963. 509: „cum silva de novo plantata Ereztien dicta". Károly Körösladány határában: MRT IV/1. 116. 83 Jakó 1940. 20. Komáditól északra. Györffy 1963. 647. 84 Bélmegyertől északra. Dl 30199., Haan 1870. 22., BmT 115: Szolga. MRT IV/1. 112. 85 Jakó 1940. 20. 86 Jakó 1940. 10,21. 312