A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához

Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához említik, amikor Crisius alakban a zaránd megyei Chwba és Humorok határjárásában fordul elő.

16 1199-ben, a Bél (Beliu) közelében állt Dienesmonostora mellett említik.

17 1232: Crysius Szerhetnél.

18 1261: Crisius Albus Püspökinél.

19 1299: Feyer keres Varsándnál.

20 1313: Julamonustra circa Albium fluvium Crys.

21 1350: Crisius Fejéremnél.

22 1394: Albus Crysius Erdőhegynél.

23 1418: a Zaránd megyei Faydas mellett (fluvii Albikeresy) és Keres Keszinél.

24 1438: Feyerkeres Gyulavárinál.

25 1446: Albus Crisius Vészénél.

26 1458: Gerlánál Feyer Körös.

27 1495: Feyerkeres, Feyrkewres Varsándnál.

28 1511: Feyerkeres Gyulánál.

29

1525: fluvius Albi Krisy Csaba és Békés közt.

30

1530: Keres Gyulánál.

31 1554: Körös Gyulánál.

32 1561: Crisus Gyulánál.

33 Fekete-Körös: A Bihar hegységben ered, szűk völgyében számos patak vizét felvéve Szentmiklósnál (Sínnicolau de Beiuç) ér ki a szélesebb síkságra. Apró ágakra szakadozva számos időszakos mocsarat létrehozva, a Hódos (1326: Hudus), patakkal egyesülve Tenkénél (Tinea) ér ki az Alföldre.

34 Rögtön több ágra szakad: Ny felé a Gyepes (1214: Jepus, 1320: Gépes), majd az abból É felé kiágazó Kölesér (1138: Kuleser) és az utóbbival Gyanté táján egyesülő Nyárér (1214: Narher) hálózza be a Sebes- és Fekete-Körösök közötti síkságot.

35 Közben kiterjedt mocsárvilágot és erdőségeket táplált vizével és mellékágaival. A Gyepest Doboz alatt felvéve, ősi üledékhalmokat kerülgetve és számos kisebb mellékágat kibocsátva majd újra felvéve, Békésnél egyesült a Fehér-Körössel.

36 Első említésekor csak Crys a neve Doboznál, de az Árpád-korban Középső-Körösnek (1249: iuxta medium Crysium)

37 is nevezték, 1316-tól Fekete-Körös, és az Árpád16 Dl 30751., Györffy 1963. 171. 17 Márki 1892. I. 432., Csánki 1890. 729. 18 Dl 61132. Szerhet Gyula és Vári környékén terült el. 19 Györffy 1963. 512. - Püspöki Gerlától délre terült el: MRT IV/3. 5/5. lelőhely. 20 Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. II. Szentpétery Imre kéziratának felhasználásával szerkesztette Borsa Iván. Budapest, 1987. No. 4258. 21 Veress 1938. 1. Azonos a mai Gyulával. 22 Dl 30299., Haan 1870. 22. Fejérem a mai vészei hídtól ÉK-re volt: MRT IV/3. 5/41. lelőhely. 23 Dl 7914., Haan-Zsiliszky 1877. 56. Ma Chisineu-Cris. 24 Dl 10711., Haan 1870. 46-47. Fajdas Cintei határában Kisjenőtől DK-re, Keszi pedig Gyulavári határában terült el. Csánki 1890. 730, 735. 25 Veress 1938. 13-14. 26 Dl 13988. 27 Dl 74602. 28 Dl 37693, 37696, 37700. 29 Veress 1938. 61. 30 Dl 31048. 31 Veress 1938. 160. 32 Veress 1938. 247. 33 Veress 1938. 347. 34 Valószínűleg a Hódos egyik mellékvize lehetett az Árkospatak. 1326: Arkuspothaktuwe. Györffy 1963. 625. 35 Jakó 1940. 6-7., Györffy 1963. 570-571. 36 Vö. Márki 1892. I. 435-436. 37 Györffy 1963. 505, 622. 309