A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához

Jankovich В. Dénes hetők a malomépítésekkel kapcsolatos károk: erdők kiszáradása, más malmok vízzel való elöntése. Vízrajzi és természetföldrajzi adatok Az erdélyi hegyekben három ágban eredő, és az Alföldön egyesülő, majd Csongrádnál a Tiszába ömlő Körös folyó első említése a VI. századból származik, Jordanes Grisia folyóneve valószínűleg a Sebes-Körösre vonatkozik. A X. században élt Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár Krisziosz alakban írta." A magyar forrásokban először talán a Crisius Albus jelenik meg Zaránd megyében 1009-ben, hitelesen pedig 1075-ben említik Cry s alakban a Békés megyei Doboz mellett, vagyis utóbbi esetben a Fekete-Körösről van szó. Talán a Fehér-Köröst kivéve (1009: Crisius Albus), eleinte csak Körösnek (Cris, Crisius) nevezik a források, és a XIII. század közepétől bukkan fel a Hármas- (Triplex, Magnus), majd a XIV. században a Fekete- (Niger) és még egy jó századdal később (1520) a Sebes-Körös elnevezés is, utóbbi már kizárólag magyarul. A Fekete-Köröst nevezték Középső-Körösnek is, a Sebes-Körösé pedig korábban Kis-Körös lehetett. A forrásokban többnyire természetesen a latin nevet találjuk, a magyar változatok csak a XVI. századtól válnak uralkodóvá.

12 Ez azonban csak a forrásokra vonatkozik, a köznyelvben nyilván a magyar neveket használták kezdettől fogva. Gallacz János, Jakó Zsigmond és Györffy György munkáikban földrajzi és történeti adatok alapján egyaránt részletesen leírták a Körösöket és mellékfolyóikat. Ezért most csak a legfontosabb adatokat idézzük, felelevenítve az első említéseket és a fennmaradt névváltozatokat.

13 Fehér-Körös: A Bihar hegység déli lejtőjén ered, és a hegységet délről megkerülve, hosszú, kanyargós, keskeny völgyön keresztül Borossebesnél (Sebi§) ér ki a síkságra. Itt rögtön több ágra szakad, és a szabályozás előtt Jenő (Ineu), Kisjenő (Erdőhegy, Chi§ineu-Cri§) és Gyula mellett elhaladva Békésnél egyesült a Fekete Körössel. A két folyó közötti terület legjelentősebb vízfolyása a Tőz (1553: Thewz), a Fehér-Köröstől délre pedig a Csiger patak (1331).

14 Első említése Szent István 1009-ben kelt, rekonstruált, az egri püspökségnek szóló birtokadományozásában található: Neueg iuxta Crisium Album ... ac liberó transitu Crisii in comitatu de Zarand ...

15 Egy 1177-ben kelt oklevélben ismét Zaránd megyében 11 Ortvay 1882. I. 220-221., Györffy 1963. 493., Kiss 1980. 358. 12 1299: Feyer Keres, 1397: (Hármas) Keres, 1504: Fekethe Keres, 1520: Sebewskeres. A latin és a magyar névváltozatok időben egybeeső megjelenése alapján úgy tűnik, hogy a Fehér-Körös elnevezés már az Árpád-korban állandósult, míg a legkésőbbi, a Sebes-Körös elnevezés bizonyosan a 15-16. század fordulóján jelent meg. A részletes adatokat lásd alább. 13 A latin névalakokat csak első említésük alkalmával idézem eredeti formájukban, a továbbiakban csak akkor, ha bővebb értelmezés is társul hozzájuk, egyébként magyarul. 14 Márki 1892. I. 432-433. 15 Diplomata Hungáriáé Antiquissima. Vol. I. Edendo operi praefuit Georgius Györffy. Budapestini, 1992. 60. 308