A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

L. Sinkó Rozália: Adatok Füzesgyarmat népi táplálkozásához

L. Sinkó Rozália si kultúra alakulását. A parasztcsaládok önellátó tulajdonsága ebben a viszonylatban, a gazdálkodás-táplálkozás összefüggésében a legkézenfekvőbb. A gazdálkodás jellegétől, az adott közösség gazdasági, kulturális helyzetétől elválaszthatatlan az ételfajták változatossága, milyensége.

5 Már az 1930-as években alapvető, összefoglaló igényű tanulmányok láttak napvilágot nagyobb tájegységünk, a Tiszántúl, valamint a kis-sárréti településekkel szoros kölcsönhatásban lévő Bihar megye népi táplálkozásáról a korszak két meghatározó jelentőségű néprajztudósának, Ecsedi Istvánnak

6 és Szűcs Sándornak a tollából.

7 Az 1960-as évektől mind nagyobb számban megjelent Békés és Hajdú-Bihar megyei történeti, néprajzi monográfiák örvendetes módon a települések hagyományos táplálkozásának bemutatására is szenteltek egy-egy fejezetet.

8 Sajnos szűkebb tájunk, a Kis-Sárrét, illetve Körösközi sárrét községeinek népi táplálkozásáról csupán elszórt adatok állnak rendelkezésünkre. A zsadányi parasztság életének lelkiismeretes dokumentálója, K. Nagy Lajos részletesen beszámol falubelijei egykori étrendjéről, számbavéve az évszakonként változó heti étrendet, jellegzetes sütő-főző technikákat.

9 Bálint Endre 1986-os néprajzi pályamunkájában régi füzesgyarmati recepteket, pásztorételeket ismertet,

10 Sári István szülőfalujáról szóló visszaemlékezésében pedig a tésztagyúrás társas munkáját, és a disznótor eseményeit rögzíti." 1986-ban jelent meg jelentős kutatástörténeti összefoglalóval T. Bereczki Ibolya doktori disszertációja Szolnok megye népi táplálkozásáról, melyben a szerző a táji tagolódás figyelembevételével körvonalazza a táplálkozásban megnyilvánuló etnikus hatásokat, fontos támpontokat kínálva a további táplálkozás-vizsgálatokhoz.

12 5 Bődi Erzsébet: A termelt javak feldolgozása és fogyasztása Bárándon. In: Báránd története és néprajza. Szerk.: Balassa Iván, Báránd, 1985. 333.1. 6 Ecsedi István: A debreceni és tiszántúli ember táplálkozása. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1934., Debrecen, 1935. 7 Szűcs Sándor: Néprajzi vonatkozások Bihar-vármegyében. In: Bihar vármegye. Szerk: Nadányi Zoltán, Budapest, 1938. 216-228. 8 Morvay Judit: Táplálkozás. In: Orosháza néprajza. Szerk.: Nagy Gyula, Orosháza, 1965. 400-427. 1. Banner József: Táplálkozási hagyományok a németeknél. Hathy Tibor: A mezőberényi magyarok táplálkozási hagyományai. Tábori György: A mezőberényi szlovákok táplálkozási hagyományai. In: Mezőberény története. Szerk: Szabó Ferenc. Mezőberény, 1973. 345-377. 1. Barna Gábor: Fejezetek Berettyóújfalu anyagi kultúrájából. In: Berettyóújfalu története. Szerk.: Varga Gyula. Berettyóújfalu, 1981. 433-482. 1. Pusztainé Madár Ilona: A békésiek táplálkozása. In: Békés város néprajza. Szerk: Dankó Imre. Békés, 1983. 463-489. 1. 9 K. Nagy Lajos: Népi táplálkozás Zsadányban. SMA (Sárréti Múzeum Adattára) 30-1986. 75 1. K. Nagy Lajos: Az első kenyérsütő Zsadányban. SMA. 40-1986., 10 1. K. Nagy Lajos: A zsadányi kenyér, SMA 57-86., 34. 1. 10 Bálint Endre: Sárréti receptek, pásztorételek, SMA 124. 1986. 11 Sári István: Füzesgyarmat 1886-tól 1977-ig. SMA 32-89., 207. 1. 12 T Bereczki Ibolya: Népi táplálkozás Szolnok megyében, Debrecen, 1986. 268