A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Domokos Tamás: Adatok Bélmegyer környékének malakológiai viszonyaihoz

BMMK 16 (1996) 17-28. Adatok Bélmegyer környékének malakológiai viszonyaihoz - Domokos Tamás „Feledhetetlen édesanyám, BOZÓ AMBRUS PIROSKA (1910-1992) emlékére" A vizsgált terület nagyszerkezetileg a Berettyó és Körösök közéhez, ezen belül a Kettős-Körös völgye és közvetlen környékének nevezett regionális kistájhoz tartozik (7. ábra). Felszínét zömében újholocén agyag, és szikes iszap (Fáspuszta, Karászi-legelő), elvétve felső-pleisztocén iszapos lösz borítja. Az átlagos évi középhőmérséklet 10.6-11.0 °C, a csapadék pedig 520 és 580 mm közötti érték. A csapadék területi eloszlására jellemző, hogy Bélmegyertől D-re eső területre viszonylag több csapadék jut (Andó M. 191 A, Rónai A. 1975). Bélmegyer környékének egykori arculatát döntően a Fekete-Körös Kis-Körös ágából kiszakadó Büngösd, és a Sarkad irányából érkező Fás-ér határozta meg (1. Békés Megyei Levéltár B.m.T. 74.). Egy 1815-ben rajzolt térképről is kiderül, a kezdeti vízszabályozás ellenére (Határéri-csatorna), a Fás-ér bonyolult zeg-zugos vízfolyásai uralták az egykori Bélmegyer pusztát. (3. ábra). Ezen vízfolyások holocén tájalakító munkájának tanúi: a környék felszínét változatossá tevő partok, dombok és halmok. A térképről az is kiderül, hogy a környék nagy része már a XIX.sz. elején mezőgazdasági művelés alatt állt, s viszonylag csekély volt az erdővel borított terület. Az egykori ligeterdők emlékét, ma már csak néhány tölgyfa Matuzsálem őrzi Fáspusztán és Szolga-erdőben. Fáspusztával kapcsolatos a Bélmegyerre vonatkozó, Bába K. nevéhez fűződő, első malakológiai adat is (Bába K. 1980). Publikációjában - 1976. évi gyűjtésére hivatkozva - a következő recens fajokról tesz említést: Cochlicopa lubrica, Vallonia costata, Vallonia pulchella, Agopinella minor és Cepaea vindobonensis (Bába K. 1980). Jómagam 1977-ben gyűjtöttem először Bélmegyeren. Tájékozódó gyűjtéseim során 10 fajt sikerült kimutatnom. (2. ábra 10. gyűjtőhely). Sajnos, helyismeretem hiányában tévesen, „Bélmegyer, Fáspuszta-árok" megnevezés alatt kerültek be az adatok Kovács Gy. összefoglaló malakofaunisztikai munkájába (Kovács Gy. 1980). E gyűjtőhely pontos megnevezése: Bélmegyer, Feles-derék-csatorna alja a Sándor hídnál (2. ábra 10. gyűjtőhely). Puhatestűek vizsgálatának módszere A recens fajokra vonatkozó szisztematikus gyűjtések 1985-ben kezdődtek és a kézirat lezárásának évében, 1988-ban fejeződtek be. A recens fajok kutatásával párhuza17