A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Domokos Tamás: Adatok Bélmegyer környékének malakológiai viszonyaihoz

Domokos Tamás mosan reprezentatív Mollusca és Vertebrata vizsgálatok folytak a Csömöki-dombon (Domokos T.-Kordos L.-Krolopp E. 1989). A recens fajok begyűjtése során segítségemre volt leányom és fiam, Domokos Éva és Domokos Tamás. Lennert József kollegámnak pedig, a recens Cecilioides acicula és a fosszilis, Hydrobiidae famíliába tartozó, feltehetően Paladilhia sp. adatának átengedéséért tartozom köszönettel. Gyűjtésem során 26, zömmel erdei élőhelyet kerestem fel (2. ábra). A gyűjtést egyeléssel, föld- és avarminta, illetve 39 db 25x25 cm-es kvadrát (avarminta) formájában ejtettem meg. A mintákat szárítás után átrostáltam, kiszárítottam, ezt követően lupe segítségével szétválogattam, és meghatároztam a házakat. Végezetül a gyakorisági sorrendben (konstancia) első 10 szárazföldi faj esetében - a többi faj figyelmen kívül hagyásával - kiszámítottam az abundancia (A), dominancia (D) és konstancia (C) értékeket. D %-ban: egy faj egyedszámának százszorosa osztva az összes faj egyedszámának összegével. A: egy faj egyedszáma osztva a vizsgált biotóp m

2-ben mért területének mérőszámával. С %-ban: a vizsgált kvadrátok számával osztott azon kvadrátok számának százszorosa, amelyben az adott faj előfordul. A zoológiai karakterisztikára kapott értékek tájékoztató jellegűek, hiszen a számítások során az avar és a felső talajréteg vastagságát, tömegét nem vettem figyelembe. Továbbá a megközelítően 2,5 m

2-ről vett minta, köztudomásúan inzuláris diszperzió miatt, nem nyújthat elégséges alapot. Természetesen, a kisebb gyakoriságú fajok elhagyása is módosítja az eredményeket, s némileg csökkenti azok realitását. A konstancia kiszámításánál az azonos biotópokból származó kvadrátok adatait összevontam, és átlagot számítottam. Ez az átlagolás természetesen - inhomogén eloszlás esetén - megnöveli az egyes fajok konstancia értékeit. Feltételezésem szerint, az egyes fajok egymáshoz viszonyított dominancia értékei - az átlagolás ellenére - effektív arányokat mutatnak. A 226 tételnyi, 5114 darabos malakológiai anyagot a Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba) Mollusca-gyűjteményében helyeztem el. Végezetül megjegyzem, hogy gyűjtéseimmel kapcsolatos kiadásaimat nagyrészt magam finanszíroztam, és a gyűjtések zömét szabad időmben végeztem. Recens faunalista, ökológiai karakterisztikák, megjegyzések Az 1. táblázat, a 2. ábrán ismertetett, számozással azonosított gyűjtőhelyeknek megfelelően, rendszertani sorrendben (Pintér L. 1984) mutatja be az adott biotópból előkerült fajokat. Amint az a táblázatból is kitűnik; Bélmegyer térségéből 49 recens puhatestűt sikerült kimutatni. Ez a megye malakofaunájának (99 faj) csupán 49,5%-a. Az egyes ökológiai csoportba tartozó fajok száma és %-a: vizi 22 (45%); ubikvista, nedvestérszini 10 (20%); ligeti-erdei 14 (29%); szárazságtűrő 3 (6%). Meglepő a %-os megoszlás nagymérvű hasonlósága a nagyobb faj számot képviselő dobozi malakofaunával: 47% - 18% - 26% - 9% (Domokos T. 1989). 18