Takács László: Négy állomás József Attila életútján (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 15. Battonya-Békéscsaba-Mezőhegyes, 1990)

DMKE internátusban. Kitűnően ismeri József Attila „diákneveit" („Mister", „Pucor", „Néger") és élményszerű emlékei vannak a közös diáksorsról. Elmondta, hogy „piros zsírral" többször megízesitette József Attila zsizsikes köleslevesét, együtt jártak az internátusból az iskolába, közösen követtek el apróbb diákcsínyeket a hálóteremben is. Életrajzi adatai: 1905-ben született, Magyarbánhegyesről került előbb a makói, majd a békéscsabai gimnáziumba. Érettségi vizsga után elvégezte az Állatorvostudományi Egyetemet, majd Orosházán lett állatorvos, majd vezető állatorvos. 1989-ben már nyugdíjas, de azért az állatok gyógyítása változatlanul nagyon érdekli. Feleségével együtt Orosházán telepedett le, várományosa a gyémántdiplomának. Gyermekei felnőtt emberek már. Gyakran és szívesen beszél Orosházán diákoknak, érdeklődőknek József Attiláról, közös, rövid diákéletükről. Szabolcsi Miklós is megemlíti József Attila életéről szóló monográfiájában. („Fiatal életek indulója.") Shloss Zoltánné Szilágyi Katalin Elek László, tanulmányom lektora és Tóth Ferenc, a makói József Attila Múzeum nyugdíjas igazgatója hívta fel rá a figyelmemet. Gyula, Móricz Zsigmond utca 5. szám alatti lakos. Gyulán „Virágos Kató néni" néven ismerik, tekintettel arra, hogy évtizedekig a gyulai virágboltban volt eladó. Makón nagyapja családi nevéről „Erdei Katóként" emlegetik. 1920-1921-ben még Makón éltek, nagyapja háza olyan helyen volt, amely előtt elmentek a DMKE internátus diákjai a gimnáziumba menet. A kertben gyakran láthatták az „Erdei lányokat". József Attila iskolábajárás közben papírlapokat dobált be a kerítésen, ezeken versek voltak. Az adatközlő sokáig őrizte ezeket, férjhezmenetele után azonban megsemmisítette őket. De rendelkezésére állnak ma is azok a kötetek, amelyek József Attila „zsengéit" is tartalmazzák. Ezekre a versekre ráismert, több vers címe mellé odaírta: „Ezt is nekem írta." Többségükben kamaszos szerelmes versek voltak ezek, de közöttük volt a „Szeretném, ha vadalmafa lennék" kezdetű vers is. Az adatközlő szereti ezeket a költeményeket, többet kívülről is megtanult, s idős kora ellenére ma is tudja. „Erdei Katót" két könyv is megemlíti: Saitos Gyula (József Attila Makón) és Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója. A NÉPSZABADSÁG 1962. december 2-ai száma, valamint a MAGYAR NEMZET 1975. április 7-ei számában olvashatunk olyan újságcikkeket, amelyek az adatközlő és József Attila kapcsolatára vonatkoznak. Czomán Sándorné Balanyi Miklós, a Mezohegyesi Általános Művelődési Központ tanára hívta fel rá a figyelmemet. Mezőhegyes 47-es major 72. szám alatti lakos. 1989. április 5-én gyűjtöttem az adatokat tőle. Az adatgyűjtésben segítségemre volt Szabó Ferenc. Az adatgyűjtés dokumentációs anyaga megtalálható az orosházi Szántó Kovács János Múzeum irodalomtörténeti gyűjteményében. József Attila mezohegyesi tartózkodásáról vannak hitelesnek tűnő, de egy kicsit bizonytalan emlékei. 1989-ben abban a részben felújított házban lakik, amely 61