Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Becsei József: Doboz természetföldrajzi adottságai

: felsőfokú központ, : középfokú központ, : részleges középfokú .központ, : belterület, : mezőgazdasági telep, 6 : tanyasűrűsödés, 7 : főút, 8 : egyéb út, 9 : vasút, 10 : erdő, 1. ábra. Doboz és környéke 11 : sportterület, 12 : üdülőkörzet, 13 : védett terület, 14 : folyó, csatorna, 15: kert, 16 : mezőgazdasági terület. alacsonyabb porongok. Ezek hajdani telepítőereje (szállások) nagy volt. Ezek a kemény szigetek agyagos kiemelkedések voltak a környező vizes, tőzeglápos, iszapos térszínből. Ennek a határát nagyjából Gyulavári—Kötegyán—Sarkad —Bélmegyer—Köröstarcsa—Körös vonallal lehet meghúzni, melynek középső területét foglalta el Doboz. A magassági viszonyokat jellemzi, hogy a tengerszint feletti magasság Szanazugnál 92 m, a dobozi hídnál hasonlóan, Doboz déli oldalán 88 m, a zárt település keleti oldalán 90 m, a hajdani Tanító-tanyánál 85 m, Rudolf-majornál 86 m, s a keleti oldalát a határnak általában is ez a magasság jellemzi. A terület lassú lejtősödését figyelhetjük meg; egyrészt északnyugat felé, másrészt nagyjá8