Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Becsei József: Doboz természetföldrajzi adottságai

ból a Kettős-Körös vonalától kelet felé. Kisebb kiemelkedések főleg a keleti területeket tarkázzák, míg ezek és a hajdani vízfolyások bemélyedései az egész területet behálózzák. A terület 2-4 m-es reliefenergiával rendelkezik, mely délnyugatra haladva, a község határát elhagyva 6-9 m-re nő. Doboz, mint ahogyan az egész Körös-vidék, felszín feletti vízfolyásokkal jól* ellátott, az alföldi területekhez viszonyítva jó a vízlefolyás-sűrűség. Déli határánál folyjk össze a Fehér- és Fekere-Körös, északi határán a Gyepes-csatorna, ill. az Óvári-csatorna húzódik át. A vízrajz Doboz egész története folyamán fontos szerepet játszott. Az állandó vízveszély és a viszonylag nagy erdőterületek a megtelepedés lehetőségeit leszűkítették. Doboz is viszonylag magasabb ponton, 90 m tszfm-on települt, másrészt ezzel magyarázható, hogy pl. még a XVII. sz. közepén sem volt földművelés, s 1715-ben lakosai mindössze 1 hold földet műveltek. Főként faszerszámok készítéséből és pákászatból éltek. Hajdan Doboz határában egész sereg vízfolyás szállította a vizeket, mint a Sebes-fok, Kis-Körös, a Kis-folyás, Fekete-Körös. A hajdani folyók átszakított és elhagyott medreit és kanyarulatait, a morotvákat ma már hol egészen kiszáradva, hol pedig állóvizeket alkotva találjuk, melyek száma a talajvíz magas állásakor különösen elszaporodik (ANDÓ M. 1974). A folyószabályozások jelentősen megváltoztatták a vízrajzi képet. A FeketeKörös hajdan Doboz határán folyt át. A szabályozáskor (1855) az átvágással 12 km hosszú szakaszt vágtak le, többek között a Doboz irányába haladó kis esésű kanyargós szakaszt is. Továbbá Doboz határában a vizek levezetésére csatornákat ásattak, mint pl. az Óvári- és Gyepes-csatorna. A szabályozások az ármentesítést igyekeztek megoldani, s erre különösen nagy szükség volt, mely az esésviszonyok vizsgálatából is kiderül. (Bennünket közelebbről a Fekete- és Kettős-Körös érdekel, de összehasonlításul a Fehér-Köröst is ide iktatjuk) (1. táblázat). 1. táblázat Esésviszonyok a Körösökön с , , с , Távolság Esés Folyó Szakasz u , Km m-ben m/km Fehér-Körös Kisjenő—Gyula 28,3 5,98 0,21 Gyula—Szanazug 4,7 2,11 0,45 Fekete-Körös Remete—Szanazug 4,7 0,59 0,11 Kettős-Körös Szanazug—Békés 14,0 1,08 0,08 A jó folyóvíz-ellátottság a gazdálkodásban jelentős előnyöket jelent, amelyet mindinkább ki is használnak, de a hajdani vízállások maradandó hatást gyakoroltak a talajkepzodesi folyamatokra, aminek jelentősége az előbb említetteknélj nagyobb.