Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

M. Martyin Emília: A dobozi viselet alakulása

A dobozi nép hagyományos ruházkodása \ N. MARTYIN EMÍLIA Az alföldi magyar lakosság viseletének kutatása eredményeképpen sok alapos áttekintést nyújtó tanulmány született. * Felhasználva ezek tapasztalatait, eredményeit, megkísérlem egy kisebb, egységes, zárt, hagyományőrző közösség, a dobozi parasztság viseletének, ruházkodási szokásainak bemutatását. Békés megye egyik legrégibb települése, az Árpád-kor óta folytonosan lakott, s az 1700-as években nagyobb mértékben népesedő Doboz község XVIII. századbeli viseletéről nem rendelkezünk írott forrásokkal. Az első levéltári adatok 1822-ből való peres iratok, amelyek szórványos adatokat tartalmaznak a Dobozon élők viseletéről. Sajnos azonban ezekben az iratokban nem találunk végrendeleteket, kárjegyzékeket, hagyatéki leltárakat, bővebb leírásokat, csupán olyan feljegyzéseket, amelyek egyes ruhadarabok, viseleti elemek megnevezésére korlátozódnak. Levéltári adatok hiányában nehezen tudjuk leírását adni a XVIII. századi dobozi viseletnek, annál is inkább, mivel tárgyi emlékanyag sem áll rendelkezésünkre ebből az időből, s az emlékezés, a szóbeli hagyományozás sem tud két évszázados hagyományokat átmenteni. A dobozi viselet XVIII. századi képének felvázolásához bizonyos támpontokat adhatnak a korabeli alföldi, békési viselet jellemzői, valamint a dobozi viselet későbbi alakulása. Adatok a XVIII. századi viseletről A békési XVIII. századi öltözetre vonatkozó adatokat Haán Lajos, Banner János, valamint Barabás Jenő írásaiból ismerhetjük leginkább. Haán Lajos az 1715—40-ig terjedő időszakot felölelő munkájában megemlíti egy öreg béres ruházatbeli járandóságát, leírva ezzel az akkoriban használatos pásztorviselet öltözetdarabjait „ .. 1 egész ruha szokás szerint, u. m. süveg, szűr, dolmány, nadrág, salavári, két fehér öltözet, egy pár csizma, elegendő bocskor .. ."

2