Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

M. Martyin Emília: A dobozi viselet alakulása

A Banner János által közölt köröző levelekből s az ezekben megtalálható bérmegállapításokból részletes leírását kapjuk a békési pásztorok öltözetének, Barabás Jenő pedig a század első felében általános Békés megyei női és férfi viseletet vázolja fel.

3 E leírások szerint a békési pásztorok hosszú, vállig érő hajukat leengedve, fonva vagy gombra viselték, s fejükön süveget vagy kalapot hordtak. Általános volt a bő vászongatya és a rövid derekú vászoning, de már viseltek sötétkék „bugyogós" nadrágot is. Ismert volt a rojtos kötő, a többféle színben viselt lajbi és az ujjas lajbi. A felsőruházat darabjai közül a leírások a fehér szűrt és a kifordítva viselt bundát említik meg. A békési pásztorok és parasztok viselete közötti hasonlóságot jól példázzák a későbbi, XIX. század eleji leírások. A viselet változása folyamatosan ment végbe az évszázadok folyamán, ezért nagy választóvonalat nem húzhatunk a különböző időszakok ruházkodása között. Feltételezhető, hogy a XVIII. században a parasztok vászoningben és -gatyában jártak, s ehhez viselték a posztómellényt „lajbi". Hosszú bajuszt hordtak, hajukat pedig zsírozták. Fejükön süveget vagy kalapot, lábukon bocskort vagy csizmát viseltek. Az általános, pásztorok, szolgák, gazdák által egyaránt viselt szűröknek már ekkor sok változatát ismerték, télire pedig bundát hordtak. A nők XVIII. századi viseletére vonatkozóan leginkább csak feltételezéseink vannak a későbbi ruházat ismerete alapján. A viselet alapját a nőknél is a vászonruhák, az „ing" és a „pendel" alkották. A polgárosulás bizonyságaként elég korán elterjed a mellény „pruszlik", a szoknya „rokolya" és a kötény viselete, s már ekkor hordhatták a főkötőt s a kendő sok változatát. A nők is csizmát hordtak lábukon, s a bőrholmik közül a ködmönt viselték sokan. A ruházkodás alapanyagát a vászon, a posztó és a bőr képezte. Az öltözetdarabok nagyobb részét maga a lakosság készítette, vagy távolabbi vásárokon (Debrecen, Várad) szerezte be, ugyanis a század elején „ ... a megyében sehol heti vásárok még nem voltak."

4 A XVIII. században megkezdődött a megyében a csizmadiák és szűrszabók foglalkoztatása. Az 1773-as összeírás szerint a megyében 589, Dobozon 5 kézműves dolgozik.

5 A megyében már a század közepén erőteljes lehetett a kisipari készítmények túlsúlya, a saját készítésű ruhadarabok mellett egyre inkább terjedtek a kézműipar termékei. A XVIII. századi Békés megyei adatokban általában azok a ruhadarabok szerepelnek, amelyek megtalálhatók a későbbi dobozi viseletre vonatkozó leírásokban is. Feltételezhető, hogy a század folyamán a megye községeinek lakossága között nem volt nagy öltözködésben különbség. A XIX. századi viselet Míg a dobozi viselet XVIII. századi állapotának rekonstruálása igen nehéz, mivel szinte semmilyen forrásra nem támaszkodhatunk, a múlt század eleji viselettel kapcsolatban rendelkezünk szórványos írásos adatokkal. Ezeket az 438