Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Laurinyeczné Sinkó Rozália: Hagyományos népi lakáskultúra Dobozon

Hagyományos népi lakáskultúra Dobozon LAURINYECZNÉ SINKÓ ROZÁLIA \ Doboz megyénk kis számú folyamatosan lakott, a törökpusztítást túlélt települései közé tartozik. Településképe: szabálytalan alakú halmaztelepülés, kacskaringós, zegzugos úthálózattal. A paraszti lakáskultúra vázlatos ismertetése előtt érdemes szót ejteni Doboz népi építészeti sajátosságairól. A lakóház mindennapi életünk színtere. A védelmet, kényelmet adó otthon kívül-belül magán viselte, kifejezte lakói társadalmi hovatartozását, anyagi helyzetét, ízlését és díszítőkedvét. A dobozi parasztház alaprajzi tagolódása szempontjából a legnagyobb magyar házvidék, az alföldi, ill. közép-magyar háztípus jegyeit hordozza: egysoros, két, illetve háromosztatú. A helyiségek száma, funkció szerinti megoszlása természetesen mindig az adott fejlettségi szinttől, a házban élők vagyoni helyzetétől, a családok számától, nagyságától függött. A lakóházakat az utcafrontra merőlegesen építették, olykor előkerttel. Századunk első évtizedeiben terjedtek jobban a — békéscsabai podsztyenás, pletykaelejű épületek hatására — a „tó

tos végű", előtornácos házak. Gunda Béla

1 1934-ben dobozi gyűjtőútja során még találkozott földbe mélyített, putriszerű, ún. bogárhátú lakásokkal. Akárcsak a békési Sárrét falvaiban a folyamszabályozások előtt az árvízveszély miatt a dobozi házak falazata is kívül-belül sárral tapasztott fűzfa vesszőfonatból állt. Ezzel egy időben alkalmazták a fecskerakásos falazást, a lecsapolások után hódított teret jobban a vertfaltechnika. E hagyományos falkészítési módok mellett megjelent és fokozatosan helyükre lépett a vályogtéglás építkezés, majd a vályogot gyári téglával vegyítették. A házak tetőszerkezete többnyire egyszerű, szarufás, oromzatos nyeregtető, az ezeket felül összekötő kakasülővel. Nyomokban még fellelhető a korábbi, ágasfás, szarufás tetőrögzítés. Az ereszt csüngős szarufás szerkezet alkotta, az udvar felől meghosszabbított szarufákat szelemennel és ágasfákkal támasztották alá, az így nyert szarufás félereszt eresz aljának, ház elejének vagy gangnak 410