Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Povázsay László: Adatok Doboz és környéke erdőhasználatához

Közbirtokossági, volt úrbéres erdő Doboz jobbágyainak a földesúr erdőjében „faizás" néven, tűzifára és épületfára haszonbérleti joga volt, mellyel úrbéri tartozásaikat rendezték. Ez a faizás 378 kisholdat érintett és az úrbéri rendezés során Gr. Wenckheim Rudolftól Doboz lakossága ezt a területet meg is kapta a Fekete-Körös melletti Farkaszugban. Ezen erdőből 1850-ben 140 kishold, mint volt úrbéres erdő felosztás alá került, s egyénileg nevükre telekkönyveztetett. Az 1864. évi Pesty Frigyes féle határnevek összeírásakor 222,6 kishold erdeje volt a lakosságnak. Az erdőtörvény 1879. évi életbelépése előtt 52,1 kh erdő kitermelésre került, de felújítása nem történt meg, így az az 1887. évi uradalmi és volt úrbéri erdők üzemtervelkészítésekor, melyet Östermann Ármin erdőmérnök, nagyváradi erdőfelügyelő készített, csak 111,5 kh erdővel rendelkezett Doboz lakossága. Az erdőben a felügyeletet a mindenkori uradalmi erdész végezte. 1890-ben ezért a felügyeletért — Raák Mihály — 40,— Ft-ot kapott. A község külön erdőőrt tartott. A birtokossági erdő tisztségviselői közül az elnök általában a községi bíró volt. Elnök 1900—1902-ben: Békési Mihály 1910—1912-ben: Kovács András 1913—1914-ben: H. Szabó Sándor Az egyre nyomasztóbb földhiányra való hivatkozással, a birtokossági tagok 1909-ben a Békés megyei közigazgatási bizottság, erdőügyi albizottságán keresztül, erdőcserére vonatkozó kérelmet terjesztettek a Földművelésügyi Minisztériumhoz, hogy az erdők kitermelése révén földterülethez jussanak. Sok huzavona után a Földművelésügyi Minisztérium 191 l-ben, a nagyváradi erdőfelügyelőség szakvéleménye alapján hozzájárult a cseréhez. A csereterületet a Bihar megyei Fekete-tón vették meg a nagyvárad—dési vonalon 112,5 kh területtel, 15-20 éves korú erdőállománnyal.

9 A háborús események miatt, valamint a trianoni szerződés értelmében jogosságuk nem jutott érvényre. Újabb kérvényezések eredményeképpen 1923-ban az erdő kitermelésre került, s a területet a részarány alapján, egyénileg elosztották, s a továbbiakban mint „erdőföldet" művelték. Szabó István Doboz, Sámson u. 16. sz. alatti lakos szóbeli közlése alapján a tagok száma 168 fő volt, s egy-egy erdőföld területe 350 négyszögöl, de legtöbbjének 2-3 ilyen területe volt, ahol zöldséget, répát, burgonyát termeltek. Doboz vadászati múltjából A Doboz környéki erdők vadászati múltjával kapcsolatos legrégibb írásos megemlékezés 1784-ben történik, amikor a krónikás szerint a XVIII. sz. első évtizedeiben a Doboz környéki galéria és láperdők vadban a megye leggazdagabb erdősége volt, ahol szarvas, őz, nyúl, vaddisznó számtalan, de fácán,