Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Povázsay László: Adatok Doboz és környéke erdőhasználatához

fogoly is viszonylag nagy mennyiségben fordult elő, nem beszélve a víziszárnyasokról. Igen el volt szaporodva a farkas is, mely később a vad elterjedését gátolta, de az emberre, háziállatokra is veszélyes volt. A megye 1736-ban községenként kivetette a beszolgáltatandó farkasfejet — Doboznak 3 db —, mely 72 db volt. Tekintve, hogy a helyzet később sem igen változott, a korábban bevont fegyvereket 1743-ban kiosztották dúvadirtás céljára. Jellemző a sok farkasra, hogy 1775-ben is még 36 farkasfejet kellett beszolgáltatni a községeknek.

10 A XIX. század első évtizedeiben a es. kir. főherceg elrendeli, hogy a farkasokat lovas puskások irtsák, főleg télen. *

l Doboz önálló uradalommá válásakor, a XIX. század elején a valamikori vadbőség már nem volt annyira jellemző. Ezt a változást az elszaporodott farkasok, a megváltozott természeti viszonyok, a lőfegyverek tökéletesedése, s nem utolsósorban, hogy a vadászati cselekmény tárgyát nem csupán a vad elejtése és megszerzése, hanem annak szőrméje és trófeája is képezte. Doboz földesura a nagyvad óvásának legjellemzőbb formáját, a vadaskert felállítását rendelte el, a XIX. század legelején, mégpedig a Doboz-marói erdőben, aho 2 táblányi — mintegy 100 kh — zárt vadaskertet létesített, mely közel 50 éven át, 1857-ig állt fent. 1857-ben a Körösök szabályozásának megkezdésekor, a Szanazugtól kezdődő Kettős-Körös medrének megásásával a dobozi erdők egysége megszűnt, s ezzel együtt a vadaskert is. A marói erdő családi egyezség folytán a gerlai uradalom birtokába került. Jellemző, hogy az erdő ezen része ma is vadaskert néven ismert, több mint száz évvel megszűnése után is. A vadaskert első ismert s hivatott kezelője a cseh-morvaországi származású Neisz Ignác vadász —jáger — volt 1820—1853-ig, haláláig. Az új vadaskert 1860 körül Doboztól északra, közvetlenül a régi FeketeKörös medre mentén létesült, szintén 100 holdas területen. A vadaskert első vadásza 1863-tól Raák Mihály lett, ki később — Revier Förster — kerületi erdész lett. Néhány régi lőjegyzék ismeretében feltűnő, hogy fácán a fácánkert fennállása ellenére minimális mennyiségben szerepel. Ez annak tulajdonítható, hogy viszonylag kevés fácán lett eleinte felnevelve — 150-200 db —, így a felnevelt fácánok a fácánkertből kerültek az urasági konyhára. Néhány régi lőjegyzék adatai: Őz Fácán Nyúl Fogoly 1856 23 15 650 5 1859 8 4 878 15 1862 3 113 24 37 1892 16 78 179 — 1933 78 680 74 10 1943 2 1596 1691 — Fürj Szalonka Egyéb — 17 8 45 49 iz. 10 5 1 — 18 30 — 6 12 11 11 13 343