Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Povázsay László: Adatok Doboz és környéke erdőhasználatához

erdők, s főleg mezőgazdasági jellegű fanyerés céljából alkalmazták, mivel ezen választékok hosszú méretű fákat igényeltek. Az 1850-es években használatos s keresett műfák: gerenda, tengclyfa, szekér- és taligarúd, vendégoldal, lőcsfa, sövénykaró, korlátfa, kútágas stb. Termeltek továbbá: fűzvesszőt — kerítéshez, kökény tövist — kerítéshez, kökénytővist — boronához. A tűzifa választékolása a maihoz volt hasonló, de úgy az iparifa, mint a tűzifa számbavétele eltért a maitól, mely az alábbi volt: 1 köbláb = 31,6 m 3 1 öl = 4,0 m

3 15 kéve rőzse = 1,0 m

3 1 szekér fa (tűzifa) = 2,3 m

3 Az uradalom területi erdősültsége is csökkent a nagymértékű termelések során. Az alábbi kimutatás

7 tükrözi a folyamszabályozás előtti, alatti, majd utáni erdősültséget: 1857-ben 1 670 kh 7,4% 1887-ben 1206 kh 3,9% 1890-ben 1 184 kh 3,6% 1897-ben 1 534 kh 6,0% 1925-ben 1 344 kh 5,2% 1935-ben 1 517 kh 7,1% Összehasonlításul Békés megye erdőterülete az alant felsorolt években: 1850-ben 17 800kh 3,6% 1890-ben 6000kh 1,6% 1916-ban 9 316kh 2,2% 1924-ben 7 750kh 1,3% 1940-ben 6 200kh 1,6% 1950-ben 9 900kh 1,8% 1960-ban 15 500kh 2,7% Nemcsak az Alföldön, de országosan is rohamosan csökkent az erdőállomány, ezért a kormány időszerűnek látta ezen folyamat megállítását célzó rendelkezések, törvény megalkotását. Az első magyar erdőtörvény ennek jegyében született meg 1879-ben, mely nemcsak az erdőállományt védte, de előírta az új erdők létrehozásának szakszerű feltételeit is, amennyiben megszabta a talajnak megfelelő fafajjal történő felújítását, telepítését, az ápoló vágások bevezetését, illetve időben történő elvégzését, üzemterv szerinti erdőgazdálkodást s ehhez a megfelelő szakképzettségű erdőszemélyzet alkalmazásával. Ennek érdekében megfelelő támogatásban részesítette az erdő- tulajdonosokat — ingyen csemete stb. —, majd időnként erdősítési jutalmakat tűzött ki. A dobozi uradalom ezen a téren jó példával járt elöl, mert az elsők között 1887-ben Östermann Ármin erdőmérnök, nagyváradi erdőfelügyelő által elkészíttette az erdészet üzemtervét, ugyanakkor erdészetének élén, már az 1850-es évektől erdőmérnökök látták el feladatukat. 341