Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)
Zilahi Lajos: A hosszú magánhangzók állapota Doboz nyelvjárásában
— Na és az uraságnál, mikor cselédek voltak, ott mi volt a teendő? Az én uram gépész vóut / hát az // dóugozott géppel // Símvasat is tutta csinálni / gőzekível szántott // ha szecskáztak géppel // szecskáztak ű vóut a gépész / ű hajtotta a gépet vagy ű kezelte // Ijen foglalkozása vóut // — Maguk meg végezték a háztáji munkát... Hát mink a háztáji / munkát csináltuk // ém mëg még sokat is csináltam // — A mellett még munkát is vállalt. Vállaltam mer // Sebenné nem jött ki mosni // vagy vasalni kimosott // mer Vargával haragba vóut // oszt aszonta nem akar Vargával tanálkozni // oszt odament az intéző a gépházba az én uramho hogy // engeggye mëg hogy mennyek fél vasalni // Hát aszonta megengedem de csak úgy hogy reggel a gyerekik dógát ëlvigezni othon mëg a jószág dógát // mire a kanász dudál othon lëgyën // Hát mëgengettik // jó van mehetek // elmentem // E vóut a foglalkozásom mëg az othoni dolog // — A fizetése hogy volt ? Áá napszámot fizettek nekem // Hát én nem tudom megmondani hogy mennyit kaptam // csakhogy megfizettek írté// — Akkor még korona volt. . . Az // hát a vóut méig akkor /// még akkor a vóut // — Egy napszámból mit lehetett venni, mennyi szalonnát vagy vagy zsírt vagy cukrot? Hát azt nekem nem kellett venni / se zsírt / se szalonnát mer vóut nekünk // — Hát egy pár cipő mennyibe került ? Óó ëgy pár cipő akkor / nem sokba került // lehetett venni óucsóun // Hát nyó tíz forint // körül vóut // Igen / hát mán akkor ojan píz vóut // Fizetíse az én uramnak több vóut mint a birësëknek // mer nekünk megvóut két tehéntartás // két börnyútartás éves koráig // akkor vetemífőüdünk is nekünk nígy lánc vóut // kaptunk százhúsz kíve rőzsét ëgy évre // kaptunk két köbméter sinkfát // Hát nekünk több vóut a fizetísünk / hát nekünk megvóut a megílhetísünk / én nem mondhatok ara semmit hogyhát nem lëtt vóna mer // megvóut a megílhetísünk // — Rézi néném, hány család volt? Vóut nekem héit // Mikor nőüttek bíres vóut // ëggy elment kovácsmesternek / Gábor kovácsmestenek tanúit // a másik mëg // hónapos vóut // a harmadik is a vóut hónapos // mán mikor ojan vóut hogy elírte azt az időt // fëlvëttik hónaposnak / azok is mind kaptak ëggy-ëggy hóud kukoricafődet vetemífődet hát // nekünk megvóut a mi megílhetísünk // — Szóval a cselédek gyerekeit az uraság alkalmazta? Alkalmazta hogyne alkalmazta // Mán mikor ojan vóut nekem // Pista is vagy Gábor is améik ojan vóut // hogy mán tizenkét évet betőütötte nem ment tovább iskolába // ment kanászböjtárnak / mer vóut az uradalomnak // kanász csűr csürhe vagy hogy mongyam mán // osztán oda kellett bojtár / oszt mentek bojtárnak // Mikor öregebbek lettek ahogy nőttek // akkor mëg mán hónaposok lettek oszt többet kaptak //