Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Zilahi Lajos: A hosszú magánhangzók állapota Doboz nyelvjárásában

mert a helyi élő nyelv tanulmányozásához az egymás mellett élő többgenerációs család beszéde kitűnő forrásanyagot adott (idős Köves Mihály, id. Köves Mihályné: ifj. Köves Mihály, ifj. Köves Mihályné: Köves Eszter, ifjabb Köves Mihály) . Idős Köves Mihályné férjével együtt vett részt a beszélgetésben, egymás után beszélgettem velük. A felvétel a dobozi kultúrotthon klubszobájában készült. A beszélgetés során id. Köves Mihályné nehéz, dolgos életéről mesélt. Beszédében a dobozi nyelvjárás minden jellemző jelenségére van adat. Nyugodt, jó beszédű asszony. A beszélgetésben kevés tájszó fordul elő. Folyamatosan beszélt, sok töltelékszót használt, ezek a leíráskor nehezítették a szöveg tagolását. — Tessék a nevét mondani! Köves Mihályné // Szatmári Róza // Dobozon születtem // ezerkilencszáztizenhat // október hetedikén // — Lakcíme? Lakcímen // Mátyás ucca harminchat szám // Ott lakok // — Akkor kezdhetjük a beszélgetést. Hát tessík kérdezni // Csak ära felelek // — Hogy telik el egy-egy napja ? Hát ott a ház körül // telik // meg hát ha kell menni bóutba // akkor elmegyek bóutba/akkor hát ástam a kertbe // meg hát vetemíny ott terem mëga // kis krumpli // meg ez az /osztán áztat szoktam kapálni // főzni // így telik a nap // — Hát a gyerekek ? Hát ez a egy fijam van // aki ott lakik a szomszídba // Ez a család // És hát ügyi // járnak dógozni / dógozni járnak úgy hogy a fijam is a téjeszbe vót // akkor a // menyem nem járt dógozni // elébb mos mán jár dógozni ide félvettík takarítónak // az iskolába // Akkor a // fijam is áthejjezíssel átjött ide az iskolába // és // hát fűtő // szóval takarítanak // így // így telnek a napjaik nekik is / mëg hát nekünk is // — Jószág van ? Hát jószágunk most nekünk nincsen // csak két disznó // mëg tyúk // csirke // Vót tehenünk // dehát azt lëmontunk rúlla //azír mër hát nem bír az uram kaszálni / akkor ez a ëgy család van fijam // akkor az is // annak is vót ügyi //jószág) a osztán hát // két ríszre nem tud kaszálni // Akkor hát mibűl fizessünk // mibűl // hogy hát na/valakivel levágassuk azt a // takarmánynakvalót // Nagyon sokat dógoztunk míg // mán mijúta a téjeszbe vagyunk is mer hát vót két tehenünk / vót még öt darab marhánk is // kint laktunk tanyán // Aztán // hát magam vótam // Akkor az nem is ment ügyi dógozni // úgyhogy // Akkor jártam két kilóméterrül Eortam a tejet a csarnokba // hát íppen elíg vót // — A tanya messze volt? Itten kívül a // parton / itt a hídon // kellett keresztül jönnöm // itt mingy ár a // csabaji útba rö / mingyár itt vót a tanya / ott laktunk dehát két kilóméterre van a csarnok mer ugyë itt van ere // Oszt akkor fél a rámpára // a biciklivel 319