Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Zilahi Lajos: A hosszú magánhangzók állapota Doboz nyelvjárásában

kisebb hatású megfelelés is csökkenti Dobozon a nyelvjárási é-k terhelését: a kny. é, (él): nyj. e, kny. é: nyj. ű, kny. é: nyj. i adatai. A kny. é (él): ny.e (vö. hetfü ~ hétfü, nekül ~ nekűl), kny. é: nyj. ü (vö.fűsű ~ físü, szűrü), a kny. é: nyj. i (vö. vetilleö [nya.] típusú adatok nem súlyuk, hanem előfordulásuk, meglétük miatt érdekesek. A kny. é: nyj. i megfelelés nem tőszóbeli adatai viszont számuk miatt is fontosak. A nyelvjárásban a toldalékok előtt az egyes szám 3. sz. birtokos személyrag mindig i (vö. (ak.): bélit, hétszencségit, métërit, víginéi, (nya.): ingit, kézibe, öccsijéi).' Az esetleges, hogy a több mint 1200 adatból erre a megfelelésre összesen 7 példa akadt, mert a jelenség nyelvjárásbeli stabilitása és következetessége az é-к gyakoriságát jelentős mértékben csökkenti- .. V Összegezve megállapíthatjuk, hogy a dobozi nyelvjárás é hangja gyakoriságában és állapotában egyaránt különbözik a köznyelv hasonló fonémájától. A nyelvjárási beszédben előfordult (előforduló) változatai miatt eltér a köznyelvi é-től. Az é „kötetlen fonéma" (Imre Samu) Dobozon, a kél, valamint az éngëm típusú realizációkban kötött. A nyelvjárás é fonémáinak legnagyobb tömbjét a kny. é: nyj. é megfelelés példái adják, de az é megterhelése kisebb, mint a köznyelvi é fonémáé. Mai állapotát az jellemzi, hogy gyakoriságát a hatásában erős kny. é: nyj. é, kny. é: nyj. más magánhangzó (elsősorban í) megfelelés, valamint a hatásában gyengébb kny. más magánhangzó .nyj. é megfelelés alakítja. A kny. e: nyj. é példái a nyelvjárási beszédben is ritkán fordulnak elő. Az í fonéma állapota és gyakorisága Az í a dobozi nyelvjárás egyik megterhelt hosszú magánhangzó-fonémája. Nagy gyakoriságának több összetevője van: a köznyelvi í a nyelvjárási beszédben is mindig és minden helyzetben hosszú marad: a helyi (és a környékbeli) dialektusra jellemzően az i több morfémában megnyúlik: néhány adatban más magánhangzó, illetve hangkapcsolat helyén is /jelentkezik: a legnyomósabb ok azonban, hogy a köznyelvi é: nyelvjárási /megfelelés sok morfémában adatolható, vagyis az é> í zártabbá válás nagy adattára erősen megterheli a nyelvjárás /magánhangzóját. Az /-nek a nyelvjárásban sincs realizációja. Az is figyelemre méltó, hogy olyan hosszú magánhangzó, amelynek a nyelvjárási hosszú magánhangzó: köznyelvi más magánhangzó megfelelésre nincs adata, nincs tehát az / gyakoriságát enyhítő jelenség a nyelvjárásban. Néhány tájszó / fonémája is terheli még az í hangot (vö. toszít stb.). kny. í: nyj. í (ak.): álítólag, becsődített, behíttak, bekerítettík, bír, bírja, bírni, bírta, bírtam, birok (2), bíró, bírónak, építeni, fordítottuk, hasítani, elhasítani, hí, híjjá, 'híja', híjják, behíkálták, így ípíccsek, újjáípítettek, ípítettík, ípítettük.félípítettük, ípített, ípíteni, ípítve, kíszítve, kitelepítettík, kívánság, kívül, lakcímem, mégálították, m'égtaníttya, míg (2), nyugdíj, nyugdíjas, nyugdíját, nyugdíjba, segíteni, sím307