Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Hévvízi Sándor: Doboz külterületének történeti helynevei

35), 1880—91: Tör fok (T. 12), 1900: Tör foka (T. 13). (82). Urasági major volt a Tőr foka nevű ér, másképpen Maksár-ér mellett. 1. Tőr foka 1. Tőrfokai-kengyel 1864: Torfokai kengyel (Pesty, 35), 1876: Törfok K. (T. 10). (84). A Tör foka nevű ér kanyarja vagy ahhoz közel eső régi Körös-kanyar lehetett. Török-csapás 1822: Török Csapás (T. 7). (120). A Huszár-féle térkép ezzel a névvel jelöl egy utat, csapást, amely a sarkadi határtól a Réten keresztül haladva éri el a falut. A törökök (vagy rácok) ebből az irányból támadták meg annak idején Dobozt. Azonos a Rác-csapással. 1. ott, és Török útja. Török-ér 1864: Török ér (Pesty, 36), 1891: „Törökér, mely Sarkadig, onnan Nagy-Szalonta felé vezet." (Székely, 122). Az ér valószínűleg a Török-csapás mentén húzódhatott, de pontos helyét nem ismerjük. Törökhajó útja 1788: Török hajó Út (T. 5), 1891: „Törökhajó útja. Van kettő, egyik Békéstől a Maksaron át Dobozra, másik a dobozi rétből vezetett Sarkadra." (Székely, 122). (18). A térkép Komlós-derék mellett északkeletre jelöli a hajóutat, amelyen annak idején valóban hajózhattak a török dereglyék. Kelet—nyugati irányban húzódott. 1. Hajó út. Török útja 1891: „Török útja. A törökök is ott jöttek be, ahol a ráczok, a ráczcsapáson s azelőtt Törökcsapás—Török út volt a neve." (Székely, 122). (120). Azonos a Török-csapással és a Rác-csapással. 1. ott. Törzsökös-ér 1620: „ ... ezen utunkban veténk határt a Szilfára a Törsökös éren innen ...;... onnét igyenessen mutatának a Törsökös érre ..." (BO. I. 222, 225), 1891: „Törzsökösér. Sás és nádtermő lapos ér az erdőben." (Székely, 122). (12). Az ér nagy része a mai tarhosi határba esik. Kapcsolatban volt a Komlós-érrel is. Megkülönböztettek Kis—Törzsökös-eret és Nagy—Törzsökös-eret is. Túl a híd 1891: „Túl a hid. Falurész, mely a Körösön túl fekszik." (Székely, 122). A belterület része. Űj-eger XVIII. sz. vége: Uj Eger (T. 3), 1788: Új Eger (T. 5). (49). Újabb növésű égerfákkal benőtt terület volt a sarkadi határnál, Macskás felé. Űj-Körös 1891: „Fatnyi ere ... Az Uj-Körös is ennek nyomán van egyrészt ásva." (Székely, 114). (149). Azonos a mai Kettős-Körössel. 1. ott. Uradalmi-legelő 1880—91: Uradalmi legelő (T. 12). (113). Az uradalmi birtok legelője volt a falu mellett nyugatra. Része a régi Dobozi-legelőnek. 1. ott. Vadász-kert 1870—79: Vadász-kert (T. 11). (147). Uradalmi vadaskert volt a mai Kettős-Körös és a Csabai út találkozásánál a folyó mellett délnyugatra. A Gerla-marói-erdő része volt. Vár XVIII. sz. vége: Vár (T. 3), 1788: Vár (T. 5), 1822: Vár (T. 7). (103). A faluval szemben a Fekete-Körös jobb partján egy holtág és a folyó által közrezárt terület neve volt. A valóságban itt sohasem volt vár, hanem, mint ahogy a régészeti kutatások bizonyítják, egy bronzkori település maradványait rejtette (rejti) a föld. (vö. Kovalovszki, 108). 258