Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Hévvízi Sándor: Doboz külterületének történeti helynevei

Vár-erdő 1852: Vár Erdő (T. 8), 1854: Vár erdő (T. 9), 1876: Vár erdő (T. 10). (92). A Vár melletti erdő neve. Varga-gödre 1891: „Vargagödre ugyanott. Itt volt Istibundi Varga Miska földbe ásott rejtekgunyhója, itt halt meg a gyulai basa felesége, kit Miska csellel ellopott. A törökök széthányták a gödröt s még a helyét is kiásták, hogy híre se maradjon. A gödör helye még ma is látható." (Székely, 122). Ez a rejtekhely a Varga-zugban volt, a Remetei-erdő alsó végében. Pontos helyét nem tudjuk. I. Varga-zug. Varga-zug 1891: „Vargazug. Remetei erdő alsó végében..." (Székely, 122). A Remetei-erdőben lévő zug neve volt, melyet Istibundi Varga Miskáról neveztek el. Ma már nem dobozi terület. 1. Varga gödre. Várköz 1870: „Óvár és Várköz. E két hely egymás mellett fekszik. Hajdan itt feküdt Doboznak földvára." (Haan I. 160), 1891: „Várköz. Az erdőben helynév, az Óvár belső területe." (Székely, 123). (66). Az Óvárnak (a sáncoknak) a belső területét nevezték így. 1. Óvár. Várközi-irtások 1864: „ . . . madarhalmi és várközi irtások ..." (Pesty, 35). Erdőirtás volt a Várköz-né\, de pontos helyét nem ismerjük. Vásár-hely 1870: Vásárhely (Haan I. 159), 1891: „Vásárhely. Maksári erdőben a Tőrfokához közel." (Székely, 123). (83). A Rákos-kengyelhez és a Tőr fokához közel eső terület volt. Az általunk megadott szám megközelítő értékű. Adatközlők szerint Békésről a dobozi vásárba jövők gyakran itt állottak meg egy kissé pihenni. Azonos a Vásárhelyi-erdővel. 1. ott. Vásárhelyi-erdő 1864: „Vásárhellyi és őzi erdő" (Pesty, 35). (83). Azonos a Vásár-hellyel. 1. ott. Verebes 1.1510: Verebes (Kar. II. 334), 1561: Werebes (GyO. 348). Békéstől keletre, Doboztól északnyugatra, Détertől délnyugatra, valószínűleg a FeketeKörös jobb partján álló falu volt. 1510-ben említik először az oklevelek, s 1563-ban még 11 család élt itt. Nevét az itt tanyázó sok verébtől kapta. (vö. Kar. II. 334). Valószínűbb, hogy a névadás személynévi áttételen keresztül történt meg. Ezzel kapcsolatban 1. FNESz. 412, 689. A falu a török időkben elpusztult, határa Békés és Doboz határába olvadt. 1. Verebes 2. Verebes 2. 1891: „Emlőstöly. Mai neve inkább Verebes...;... Verebes. Maksárban a Körösbe futó ér, ezt hittak régen Emlőstölynek. Itt találták halva a „ Veréb" nevű török katonát, kit megöltek a békésiek s az éren átvittek dobozi földre..." (Székely, 112, 122). (25). Ez az ér Verebes falu nevét őrizte. 1. Emlőstöly. Veresgyűrűs-lapos 1852: Veresgyűrűs lapos (T. 8), 1864: Veress gyűrűs laposs (Pesty, 35), 1876: Veres Gyűrűs lapos (T; 10), 1891: „Veresgyűrűs lapos. A páskom földeken." (Székely, 123). (169). Határrész, a régi Dobozi-legelő déli végének a neve. Vésztői országút 1891: „ ... az alatta elterülő szántóföld a vésztői országútig „Deákszeg". (Székely, 112). (45). A Vésztőre vezető országút neve. Ma már műút. 259