Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Hévvízi Sándor: Doboz külterületének történeti helynevei

Sziget oldal (T. 10), 1891: „Sziget-oldal. Az egész határban egyike a leghátasabb helyeknek. Ugyanitt régi házhelyek is látszanak, s van egy régi temető is, melybe akkor szoktak temetni, ha a rendes temető víz alatt áll vagy a fakadó vizektől sirt ásni nem lehet." (Székely, 121). (106). Ma már egy része a belterülethez tartozik. Szilas-kengyel 1891: „Szilaskengyel = Köröskanyar." (Székely, 120). Pontos helye ismeretlen. Szőke-sziget 1891: „Szőkesziget. Réten." (Székely, 121). (72). A mai térképek a községtől kissé északra, a Vésztői út mellett keletre jelölik ezt a határrészt. Szuszoka-zug 1822: Szuszoka Zug (T. 7), 1864: Szuszoka (Pesty, 35). (88). Az Óvárral szemben lévő zug volt a Körös bal partján. Pontosan olyan volt, mint egy kuckó: szuszkó, mint egy kemence mögötti szug. Szűz-forgó 1891: „Szűzforgó. Szanazugon felül a Fekete-Körös egy örvénye, hova ma förödni is járnak, idáig tartott a dobozi határbeli halászati jog, azonfelül Szűz Mártoné volt Zerindig." (Székely, 122). Pontos helye ismeretlen. Tanító-tanya 1880—91: Tanitó tn. (T. 12). (137.) Feltehetőleg a dobozi tanító tanyája volt a Sarkadi út mellett a Jállási-erdőnél. Temetőkert 1852: Temető Kert (T. 8), 1854: Temető kert (T. 9), 1876: Temető (T. 10). A belterületen lévő mai temető, a község nyugati szélén. Tormás-kengyel 1822: Tormás Kengyel (T. 7), 1864: „Tormás kengyel.. .a' Csanódi erdőben" (Pesty, 36), 1876: Tormás Kengyel (T. 10), 1891: „Tormáskengyel. Erdőrész." (Székely, 122). (22). A Fekete-Körös bal oldali holtága volt. A partján nőtt (termelt) növényről nevezhették el. Tök-föld 1864: „Tök földhöz legelő" (Pesty, 35), 1870: Tökföld {Шип I. 159), 1891: „Tökföld. Helység erdő közé nyúló nyomás." (Székely, 122). (152). A falu legelője volt. Adatközlők szerint a Hajdú-irtástól délre terült el. Tölgyfa 1620: „Tudom az Maró után a Maró éren által az atyám egy nagy Tölgy fát mutatott, és mondota Békési határnak...;... ott a Maró Erdő mellett egy öreg Tölgy fát mutattak, hogy az volna Békés és Doboz közt a Határ..." (BO. I. 222, 227). Békés és Doboz határát jelölte. 1. Határfa. Tölgy-szeg 1891: „Tölgyszeg. Régen határfa, egy nagy tölgy a marói erdő szélében." (Székely, 122). A határt jelölő tölgyfát és közvetlen környékét nevezték így. Mellette vitt el a Tölgyszeg útja. 1. Határfa, Tölgyszeg útja. Tölgyszeg útja 1620: „ .. . mégyen a Tölgy Szeg uttyára Fancsalfokra...;... A Főltzeg uttyán Fekete Sziget, Emlőstőly és Patresányra ment a Határ..." (BO. I. 227, 228). A dobozi-békési határt kijelölő nagy tölgyfa mellett vitt el ez az út. Tőr foka 1. 1891: „ ... Maksár; közepén két határba osztja a Maksár ér, vagy Törfoka...;... Tőrfoka. Másképen Maksár ér, Maksárfok." (Székely, 116, 122). (81). A Maksár nevű határrészen folyt keresztül. A térképen jelzett hasonló nevű major mellett húzódhatott. 1. Maksár-ér, Tőr foka 2. Tőr foka 2. 1864: „Tőr foka, urasági majorsági épületek hellyisége." (Pesty, 257