Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Hévvízi Sándor: Doboz külterületének történeti helynevei

Hajdú-irtás 1852: Hajdú irtás (T. 8), 1854: Hajdú irtás (T. 9), 1876: Hajdú irtás (T. 10), 1891: „Hajdú irtás. Régen erdőség, ma új falurész." (Székely, 115). (151). A falu melletti, nagyrészt kiirtott erdő neve, melynek egy része később belterület lett. Hajó út 1620: „ . . . tudom, hogy egy Ember hala az Hajó útnál az vízben, és hittel adták a Békésiek Dobozra, hogy nem az ő Határok az . . ." (BO. I. 228). (18). Dobozról a Maksáron át vezető hajóút neve volt. Ennek pontos nyomvonalát nem ismerjük. Volt egy másik hajóút is északkeletre, mi ezt jelöltük számmal. 1. Törökhajó útja. Határ-ér 1620: „ .. . Határ érre, ott három Határ vagyon, egyik Gyula másik Békési harmadik Sarkadi." (BO. I. 227). Pontos helye ismeretlen. A három település határánál húzódó ér volt. Határfa 1620: „ . . . halásztam is, kaszáltam is az Emlőstölynél, ott egy Tölgy fa vala, Határ fának mondották . . ." (ВО. I. 227). A békési és a dobozi határt jelölő nagy tölgyfa volt az Emlőstölynél. 1. Tölgyfa. Határ-kengyel 1822: Határ К, (T. 7), 1876: Határ К (T. 10). (23). A régi Fekete-Körös egyik holtága, kanyarja a békési határnál, a Sebes-foktól északra. Helység-erdő 1891: „Helységerdő. A falu erdeje; részben irtás alatt, részben ültetve." (Székely, 115). Pontos helyét nem ismerjük, a falu mellett lehetett. Holt-Körös 1. 1822: Holt Körös (T. 7). (93). Az úgynevezett Vár-aX vette körül ez a holtág a Fekete-Körös jobb partján. Holt-Körös 2. 1620: „Határ szinte Doboz alá mégyen . . . Holt Kőrösre . . .; .. . nem bírnak sem az Erdővel sem az Holt Kőrösei." (BO. I. 227, 228). A Fekete-Körös valamely régi holtágáról van szó, de pontos helye ismeretlen. Holtkörösi-ér 1864: „ ... a madarhalmi és várkőzi irtások; ezek között van Hólt Körözsi ér mely hajdan folyó volt..." (Pesty, 35), (94). Térképek nem jelölik, mi feltételesen azonosítjuk az Ér tű-heggyel, amely a Holt-Körössel volt kapcsolatban. 1. ott. Holtkörösi-erdő 1864: „Hólt Körözsi erdő urasági ménes istállóval, Pásztor házzal, kertészi lakkal, üveg házzal és konyha kerttel." (Pesty, 35), 1880—91: Holt körösi erdő (T. 12). (24). Egy holtág melletti erdő, a Sebes-foktól északra. Hosszúfoki-Ővári-gátőrház 1S80—91: Hosszúfoki-Óvári-gátőrh. (T. 12). (37). Az Óvári-csatorna és a Gyepes-csatorna találkozásánál lévő gátőrház. Hosszú-kengyel 1876: Hosszú К (T. 10). (64). A Sebes-fok melletti kengyel neve, melyet hosszúságáról neveztek el. Ibrahim-fok 1891: „Ibrahimfok. A Fekete-Körös jobb oldalán . ; . igen mély mellékág . . . Nevét onnan vette, hogy a török időkben Ibrahim nevű vitéz, a basa altisztje, beleveszett s a dobozi basa rendeletére neveztetett el s így hivatik máig is." (Székely, 115). (3). A külterület északnyugati sarkában található. Azonos az Ibrány-fokkal. 1. ott. Ibrahim-zug 1891: „Ibrahimzug. A Foknak a Körösbe folyásánál támadt sarok." (Székely, 115). (7). A Fekete-Körös bal oldali zúgja, s az Ibrahim-fokkal szemközti oldalon található. Azonos az Ibrány-zuggal. 1. ott. 243