Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Hévvízi Sándor: Doboz külterületének történeti helynevei

Ibrány ere 1788: Ibrány Ere (T. 5). (3). Az Ibrány-fok, Ibrahim-fok másik neve. 1. ezeket. Ibrány-fok 1822: Ibrány Foka (T. 7), 1864: „ . . . ibrán fok urasági gulya színnel a fekete Körözs jobb partja mellett." (Pesty, 36), 1880—91: Ibrányfok (T. 12), (3). Azonos az Ibrahim-fokkal. 1. ott. Ibrányfok-erdő 1852: Ibrányfok Erdő (T. 8), 1854: Ibrány fok erdő (T. 9). (21). A Körös bal partján az Ibrány-foktól kissé messzebb található a békési határnál. Ibrány-zug 1822: Ibrány Zug (T. 7), 1864: ibrán zug (Pesty, 36), 1876: Ibrány zug (T. 10). (7). Azonos az Ibrahim-zuggal. 1. ott. Itce-domb 1822: Itcze Domb (T. 7), 1864: Itze domb (Pesty, 35), 1870—79: Ittze domb (T. 11), 1880—91: Itze domb (T. 12), 1900: Itcze domb (T. 13). (183). Az Itce-ér jobb (északi) partján emelkedett, a Csajkától keletre. Nevét az értől kaphatta. 1. Itce-ér. Itce-ér 1788: Itcze Ere (T. 5), 1822: Icze Ér (T. 7), 1864: „Itcze nevű határ ér Gyula felől." (Pesty, 35), 1870: Itcze (Haan I. 159), 1891: Itczeér. A FehérKörös-Csatornából Szanazug felett balfelől kiszakadó ág, mély és széles ... Békés felett Dánfoknál a Fehér-Körösbe fut." (Székely, 112). (184). Folyószerű mély ér a dobozi határ déli szélén. Itce hídja 1766—85: Ittze Hidja (T. 1). (185). Híd volt az Itce-éren keresztül, az Itce-dombtól keletre. A Dobozról Gyulára vezető régi országút vitt rajta át. Itcei-járás 1852: Itczeijárás (T. 8), 1876: Iczeijárás (T. 10), 1900: Itczeijárás (T. 13), (163). Az Itce-ér felé eső határrész, legelő. Itce-kanális 1822: Icze Canalis (T. 7). (168). Az Itce-ér folytatása, kiegyenesített medre volt Békés felé. 1. Itce-ér. Jállás 1852: Jállás (T. 8), 1854: Sallas (Jallas) (T. 9), 1876: Jállás (T. 10). (134). Legelőterület volt a Sarkadi út mellett délre, amely Pesty szerint nevét a juhállásról kapta. E szerint eredeti neve Juh-állás lehetett. Jállási-erdő 1864: „Jállási erdő és szántó, nevezetét vette a juhállásról." (Pesty, 36). (157). A Juh-állás: Jállás melletti erdő neve volt. Jállás-zug 1822: Jallas Zug (T. 7). (135). A Jállás nevű határrész egyik beszögellése, zúgja volt a Sámson várától keletre. Kaladony 1822: Kaladony (T. 7). Ma már teljesen a belterülethez tartozó régi határrész. A Temetőkert mellett terült el. Számmal nem jelöljük. Kaladony ere 1822: Kaladony Ere (T. 7). A Fekete-Körös bal partján húzódó ér, mely kapcsolatban volt a folyóval. A Kaladony mellett keresendő. Ma már belterület. Kaladony-zug 1822: Kaladony Zug (T. 7). A Kaladonnyal szemközti Köröszug a folyó jobb partján. Szintén a mai belterület része. Kalicka 1891: „Kaliczka. A réten táblaföld. " (Székely, 115). Pontos helye ismeretlen. Kalmár János szállása 1620: „Emlékezem reá hogy a Kalmár János szálasánál volt az Határ. . ." (ВО. I. 225). Pontos helye ismeretlen, az Emlőstöly környékén állhatott. 244