Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Hévvízi Sándor: Doboz külterületének történeti helynevei

Fűzszeg-major 1880—91: Fűzszeg (mjr.). (T. 12), 1891: „ . . . füszegmajor és Rudolfmajor..." (Székely, 120), (30). A Wenckheimek uradalmi majorja volt Fűz-szegnél, a Vésztői út mellett nyugatra. Gerla-marói-erdő 1880—91: Gerla marói erdő (T. 12), (148). A gerlai és a dobozi határban egyaránt húzódó erdő neve. 1. Maró-erdő. Gillai György szállása 1620: „ ... Kosdér Szigettye, az Gittai György szálása ..." (ВО. I. 224). Gillai György tanyája, szállása volt, a Kosdér mellett. Gonda-kengyel 1876: Gonda К. (T. 10). (89). A Gonda-zugban található Körös-kengyel (régi holtág) neve. Gonda-zug 1822: Gonda Zug (T. 7). (90). A falu mellett északra lévő jobb oldali Körös-zug neve volt. A név családnévvel van kapcsolatban. Görbe-kengyel 1864: „Görbe kengyel, a' Csanódi erdőben." (Pesty, 35), 1870: Görbekengyel (Яаш I. 159), 1891: „Görbekengyel. Erdőrész Óvár felett." (Székely, 114). Valójában a Körös vagy valamely ér holtága lehetett. Nevét alakjáról kapta. Pontos helyét nem ismerjük. Görge XVIII. sz. vége: Görge (T. 3), 1788: Gorge (T. 5), 1891: „Gorge . . .a legrégibb szöllőtelepítvény." (Székely, 112). (175). Karácsonyi szerint a doboziak: „ ... már 1794-ben kezdtek ők a Jörgei kertek helyén szöllőt ültetni. .." (Kar. II. 87). A gerlai határ mentén található határrész, régebben szőlőskert. Részei: Kis-Görge és Nagy-Görge. 1. ezeket. Gyenge-vésze 1852: Gyenge vésze (T. 8), 1854: Gyenge vésze (T. 9), 1864: Gyenge Vésze (Pesty, 36), 1891: Gyenge vésze (Székely, 114). Ma már a belterülethez tartozik, ezért nem jelöljük számmal. Neve a vejsze, tájnyelvi alakban vesz: vész 'halfogó eszköz' szóval van kapcsolatban. Valószínűleg gyenge halászó terület volt, de az is lehet, hogy az elnevezés a Gyenge családnévvel kapcsolatos. Gyepes (38). Huszár Mátyás ezt írja róla értekezésében: „A Fás-ér a FeketeKörös felső kiágazása, amely a gátak veszedelmes emelése miatt keletkezett, és Görbédtől Gyepesnek hívják." (Huszár, 32). Azonos a Gyepes-csatornával. 1. ott. Gyepes-csatorna 1864: Gyepes csatorna (Pesty, 36), 1870—79: Gvepes-fok (Canal) (T. 11), 1880—91: Gyepes csat. (T. 12), 1900: Gyepes csatorna (T. 13). (38). A dobozi határ északkeleti sarkában húzódó csatorna (eredetileg ér) neve. Valószínűleg a körülötte nőtt növényzetről kaphatta a nevét. 1. Gyepes. Gyirgyió-lapos 1864: „Gyírgyíó laposs, hajdan vad rétess helly." (Pesty, 36). Pontos helye ismeretlen. Gyulai-csatorna 1870—79: Gyulaer Canal (T. 11). (149). A térkép a mai, új Kettős-Köröst jelöli ezzel a névvel. A Huszár-féle könyvben ezt olvashatjuk róla: „Az 1855-ös árvíz tapasztalatai nyomán 1857-ben elkészült a Gyula-békési-csatorna, amely a Fehér-Körös egy 19 km hosszú szakaszát metszi le. .." (Huszár, 17). 1. Kettős-Körös, Új-Körös. Gyulai út 1870-79: nach Gyula von Doboz (T. 11), (162). A Gyulára vivő régi út neve, amely a Kettős-Körös jobb partján vezetett Szanna-zugba, s onnan tovább a Körösön át Gyulára. 242