Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Hévvízi Sándor: Doboz külterületének történeti helynevei

kor talán arra is készteti a mai lakosokat, hogy ismereteik alapján eldöntsék, valójában hol is helyezkedtek el az egyes nevekkel jelölt terepalakulatok. Dolgozatom két részből áll: egy adattári részből és egy számmutatóból. Az előbbiben a nevek betűrendben vannak felsorolva, az utóbbiban pedig a számok mellett az adott objektum elnevezései találhatók, amelyekkel jelölték az idők folyamán. A neveknek lehetőleg a legelső előfordulását igyekeztem megkeresni, rögzítettem a különböző alakváltozatokat, és ha egy mód volt rá, a névadás indítékát is. A neveket gyakran nem pusztán önmagukban, hanem ha írott forrásból merítettem, akkor szövegkörnyezetükben közlöm. így egyrészt az adott kort is jobban lehet érzékeltetni, másrészt a helynév igazi jelentése, tartalma is világosabbá válik. Külön szerencse, hogy Dobozról már a múlt század végén is jelent meg egy kisebb helynévtanulmány Székely Lajos tollából. A nevekhez fűződő magyarázatait (a gyűjtése részleges felújítása, megismertetése céljából is), akár megfelel a valóságnak, akár nem, igyekeztem kicsit bővebben idézni. Miután Réthy Erzsébet mai helynevekre vonatkozó dolgozatából világosan kitűnik, hogy Doboz lakói ma mely elnevezéseket ismerik, én erre most és itt nem tértem ki. Az anyag közléséről. A névszócikk felépítése a következő: Címszó. Ez vagy a hivatalos név vagy a történeti, illetőleg a ma használt névnek a mai köznyelvi alakja. Ezután következnek az adatok időrendben (évszám, kiragadott szövegrész, melyen belül az adott helynevet kiemeltem). Minden adatot zárójelben a források megjelölése követ. Az adatok után ívelt zárójelben azt a számot tüntettem fel, amely a mellékelt térképünkön a helynév által jelzett objektum pontos vagy megközelítő helyét jelöli. Ha számmal nem tudtam jelölni, akkor néhány mondatban igyekeztem meghatározni az adott földrajzi név helyét. Tanulmányom legvégén a térképek és az írásos források rövidítéseit, jelzeteit közlöm. ADATTÁR Almás-kert 1864: „Almás kert fekete Körözs bal partján." (Pesty, 35). Nevét az ott termelt gyümölcsről kapta. Pontos helye ismeretlen, csak annyit tudunk róla, hogy Békés felé esett. Alsó-Doboz Azonos a mai Dobozzal. 1. Doboz. Árok köze 1822: Árok Köze (T. 7). (150). A falutól délre fekvő terület volt, amely árkok vagy csatornák között látható a megadott térképen. Ásás-zug 1864: „Ásás zug, határos Póstelek pusztával." (Pesty, 35), 1870: Ásás zug (Haan I. 159), 1891: Ásászug (Székely, 111). Póstelek felől a Gerlamarói erdőben egy tisztás hely lehetett, de pontos helye ismeretlen. Ásvány 1822: Ásvány (T. 7). (65). A térkép az Óvárral szemközti zugot jelöli ezzel a névvel a régi Fekete-Körös bal-partján. 235