Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Hévvízi Sándor: Doboz külterületének történeti helynevei

Barabás 1822: Barabás (T. 7). (99). Szigetszerű, kis területű határrész volt a falutól keletre, a Réten. Basa fája 1891: „Basafája. A határ vagy az erdő legvastagabb fáját időről időre úgy nevezi a nép." (Székely, 111). Székely szerint a dobozi basának is volt egy ilyen kedvenc fája valamely erdőben, ahová gyakran kijárt a török urakkal mulatni. 1. Szentfa. Békési-csatorna 1870-79: Bekéser Canal (T. 11). (186). A Fehér-Körös új medrét jelzi így a térkép Gyulától Szanna-zugig, a Fekete-Körössel való találkozásig. 1. Gyulai-csatorna, Fehér-Körös. Békési út 1870-79: nach Gyula und Doboz von Békés (T. 11). (112). A Békésre vezető földút volt a Dobozi-legelőn keresztül a mai Kettős-Körössel párhuzamosan, a jobb parton. Ma már más út vezet Békésre. Bercikebér 1620: „Az Berczihebéren és Marón által hallottam, hogy volt a Dobozi Határ ...;... Tudom, hogy a Berczikebér volt az Dobozi határ . . ." (BO. I. 222, 224). Ér lehetett a Maró nevű határrészen, de pontos helyét nem ismerjük. Bercikebér útja 1620: „Az Maró felől tudom, hogy a határ az Berczike utya ...;... hogy az Berczikebér útján mihelt által mentünk . . ." (BO. I. 223, 224). A Bercikebér melletti út volt. Bodor Azonos a Bodorere-szigettel. 1. ott. Bodor-eger XVIII. sz. vége: Bodor Eger (T. 3), 1788: Bodor égre (T. 5), 1870: Bodoreger (Haan I. 159), 1891: „Bodoreger, Urasági réten fekszik; az itt termett égerfák buja növése után nevezve." (Székely, 111). (97). A területet a rajta növő égerfákról nevezték el. Azonos a Bodorere — szigettel. 1. ott.Bodorere 1864: „Bodorere sziget és lapossá." (Pesty, 36). (96). A Bodor mellett, a Réten húzódhatott ez az ér. Bodorere laposa 1864: „Bodorere sziget és lapossá." (Pesty, 36). (108). A Bodorere-sziget melletti laposabb terület neve. Bodorere-sziget 1822: Bodor (T. 7), 1864: Bodorere sziget (Pesty, 36). (97). A Bodor ere melletti szigetszerűen kiemelkedő terület, amely azonos a Bodoregerrel. 1. ott. Borlinkás-domb 1620: „ . . . egy Borlinkás nevű Domb vagyon ..." (BO. I. 226). A domb a békési határ felé lévő területen állott. Borosgyán 1822: Boros Gyán (T. 7), 1870: Borosgyán (Haan I. 159). (141). A sarkadi határ mentén húzódó nagyobb határrész, a Zsivány-értől északkeletre. Neve a János keresztnév ófrancia (vallon) alakjával kapcsolatos. Borosgyáni-erdő 1864: Borosgyáni erdő (Pesty, 36). (140). A Borosgyánon elterülő erdő neve volt, a sarkadi határnál. Bödös-ér 1891: „Bödösér. A falu közepén egy patkóalakú nagyon mély ér van tele vízzel, náddal, sással.. ." (Székely, 111). A mai belterületen húzódó, elposványosodott Körös-holtág neve. Nem jelöljük számmal. Buzlikos-Maró 1620: „ . . . a Sebes ér mellett a Buzlikos Marónak fele (ВО. I. 223). (80). Az egykori Maró falu határában a Sebes-ér melletti erdő volt itt. 236