Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Becsei József: Doboz szociálgeográfiai jellemzése

30. ábra. A vízvezetékkel ellátott lakások aránya 1980-ban. Községi átlag alatt 1 = 23,2—30,2% 2 = 30,3—37,3% Községi átlag felett 3 = 37,4-^4,0 4 = 44,1—50,5% Doboz településmorfológiai jellemzése A zárt település térbeli megjelenési formáját különféle tényezők befolyásolják. Községünk vonatkozásában mindenekelőtt annak volt döntő szerepe, hogy a Fekete-Körös mellé települt. Ez egyrészt hatást gyakorolt a gazdálkodásra, másrészt határt szabott a térbeli terjeszkedés irányainak, s meghatározta az alaprajz legfőbb jegyeit. De befolyásolta az építkezés módját és anyagát is. Mivel a település térbeli növekedésének mértékéről már volt szó, ezért most annak csak jelenlegi állapotát igyekszem megrajzolni. A települések morfológiai sajátosságainak vizsgálatakor mindenekelőtt az alaprajz érdekli a szemlélőt. Ennek fő jellemzőit egyrészt a Fekete-Körös medre, másrészt a XIX. századtól elterjedt alaprajzi beosztás határozza meg. A FeketeKörös mentén jött létre a XVIII. századtól megizmosodó új Doboz. Itt épültek be az első utcák. (Kossuth L., Hold, Templom, Ady E., Kölcsey F., Kinizsi P. stb.), amelyek futása a Körös medrét követik, ez határozza meg részben a jobb parton lévő Vésztői utat, Fokhát utcát stb. Mivel a Körös medre itt kanyargós, így alaprajzában a községnek ez a központi magja halmazos formacsoportot alkot. Az utcák szűkek és kanyargósak, a telkek általában kicsik és szabálytala230