Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Becsei József: Doboz szociálgeográfiai jellemzése

• nok, így a telektömbök is a legkülönfélébb szabálytalan sokszögű alaprajzban jelennek meg. (4. ábra.) A központi mag másik jellegzetes alaprajzi sajátossága a szalagtelkes alaprajz. Ilyenek a Körös-meder mindkét oldalán találhatók, mint pl. a Kölcsey utca, Balogh utca stb. Az alaprajz szabályos eleme a sakktáblaszerű elrendeződés, amely a zárt település nagyobbik részét foglalja el, utalva egyben arra, hogy melyek a község fiatalon beépített területei. Ez a központi, szabálytalan alaprajzot az észak-keleti oldal kivételével mindenütt körbeöleli. Az alaprajz fő tengelyei a Körös medrén kívül a Marx Károly út, amely a bejövő és kifelé irányuló forgalom döntő részét bonyolítja le, a község központját elérve villásan szétágazik a Kossuth Lajos és a Dombi utcában. További tengelynek tekinthető a Vésztői és a Nagyváradi út, amelyek a Körössel egy darabig párhuzamosan, az előbbi főtengelyre pedig merőlegesen futnak, s így egy „T" alakú forgalmi tengelyt hoznak létre a község alaprajzában. A Körössel párhuzamosan fut a Faluhelyi és Zsibongó utca, s így az alaprajzot összességében bordás szerkezetűvé alakítják. Az alaprajzot tagolják a község nyugati részén elhelyezkedő temető, sportpálya, a Körös-meder által közrefogott liget és sportpálya, valamint a piactér. A település horizontális alaprajzán helyezkednek el a vertikális összetevők, a különféle építmények. Ezek legfontosabb elemei a lakóházak. Anyaguk általában vályog vagy vert fal, ritkább a téglaépítkezés. Leggyakoribb a nyeregtető, de szép számmal található sátortető is. A tető fedőanyaga főként cserép, nádtetőt már csak elvétve találni. A telkek beépítettségére általában az egyoldalasság és a kétélű beépítettség a jellemző. Az épületek belső tagolódása nem mutat eltérést a környék belső tagolódásától, vagyis szoba, konyha, kamra a legfontosabb belső helyiség. A házak körülkerítettek, főként a deszka- és drótkerítés fordul elő, de helyenként még megmaradt a sövénykerítés is. A vertikális tagolódásra általában az egyszintűség jellemző, de néhány emeletes épületet is találunk, ezek elsősorban gazdasági rendeltetésűek (malom). A térbeli zártság mértéke részben a lélekszámnagysággal, részben a funkciókkal és részben a domborzati adottságokkal van összefüggésben. Mértéke a legnagyobb a központi magban, ahol több üzlet kisvárosi zárt üzletnegyeddé zárul, itt helyezkedik el az új ABC-áruház is, valamint a volt grófi kastély. Ezt keletre és nyugatra (főként a Kossuth Lajos utcán és a Marx Károly út belső szakaszán) kisvárosi, félig zárt lakóházsorok követik és így a zárt kisvárosi lakóház típusa kimarad. Ettől kifelé haladva minden irányban az agrárövezet következik és ennek megfelelően a falusias házak, ezek uralják a község túlnyomó többségét. Sorukat helyenként egy üzlet, cipészműhely stb. szakítja meg. A lakóházak száma 1961-ben 1633, 1965-ben 1670, 1970-ben 1707, 1980-ban 1718 volt (27-28. ábra). A község villamosításának az éve 1923. Szerepe azóta állandóan növekedett. Nőtt a hálózat hossza, a közvilágítási lámpák száma és a háztartási fogyasztók száma. A közműellátottság tekintetében sok a kívánni231