Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Becsei József: Doboz szociálgeográfiai jellemzése

9. táblázat Foglalkozási szerkezet Dobozon (1970—1980) A népesség száma Aktív A népesség száma összesen férfi nő ipar építőipar 1970 1980 1970 1980 1970 1980 1970 1980 1970 1980 Belterület Külterület Összesen 4734 4866 389 106 5123 4972 2154 2329 144 51 2298 2380 1416 1325 100 30 1516 1355 738 1004 44 21 782 1025 617 892 42 12 659 904 kereső mezőgazdaság egyéb fizikai szellemi foglalkozású 1970 1980 1970 1980 1970 1980 1970 1218 733 88 26 1306 759 319 704 14 13 333 717 1974 2096 180 233 138 47 6 4 1212 2143 186 237 41,2 %-ra) a női aktív keresők számának és arányának az emelkedése, s ez az abszolút számnövekedés (243 fő) a munkaképes (15—55 év) korú nők — igaz nem jelentős — számának csökkenése mellett következett be. Ma már Dobozon az aktív keresők aránya (47,9%) két százalékkal magasabb, mint a Békés megyei átlag (45,9%), a foglalkoztatott nők aránya pedig 2,9%-kai magasabb, mint ugyanez az arány (38,3%) a megyében, mondhatjuk azt, hogy „városias" ez az arány, hiszen a megye városainak is csak 40,5% az értéke. A másik fontos és kiemelést kívánó változás az, hogy az aktív keresők foglalkozási szerkezete is lényegesen módosult. Az ipari keresők aránya mintegy 10%-kal nőtt, így megközelítette a városi átlagot (40,6%), lényegesen meghaladva a megyei átlagértéket (34,7%) és megelőzi Békést és Szarvast. Az előbbinél még nagyobb ütemű volt az egyéb ágazatok növekedése (15,6%-os), amelynek a forrása a mezőgazdasági keresők tetemes (24,9%-os) csökkenése. Mindez elsősorban Békéscsaba, kisebb mértékben Gyula vonzásának köszönhető, amely egyben kiváltotta a népesség ezen irányokba való megélénkült közlekedését. Mindezek alapján, ha ma Doboz foglalkozási szerkezetét jellemezni kívánjuk, azt kell róla megállapítanunk, hogy urbanizált struktúrát mutat, olyat, amelyben a keresők jelentős hányada (47,1%) nem saját lakóhelyén talál munkát, s így nyugodtan tekinthetjük városkörnyéki alvó településnek. Elsősorban a mezőgazdasági foglalkoztatottak találnak helyben munkaalkalmat, amelyet jól mutat az, hogy pl. a Békéscsabára bejáró 740 dolgozóból csupán 22-en dolgoznak a mezőgazdaságban, ugyanakkor azt is meg kell említenünk, hogy a Gyulára bejáró 380 aktív keresőből 136 fő (35,8%) dolgozik a mező- és erdőgazdálkodásban. Ma tehát Doboz népessége bonyolult foglalkozási struktúrával rendelkezik, amelyet a lakónépesség általános adataival nehéz kielégítően jellemezni. 211