Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Oláh József: A kapitalizmus gazdasági viszonyai

A kapitalizmus korának gazdasági viszonyai OLÁH JÓZSEF A gazdálkodás feltételei A helység éghajlata változékony, szeszélyes. Az egyes hónapok és évszakok átlagos középhőmérséklete közötti eltérések jelentősek. Leghidegebb hónap a január (középérték - 1,72 °C), legforróbb a július (23,17 °C). A tavaszi középhőmérséklet csaknem azonos az őszivel (10,5—10,7 °C). Az évi középhőmérséklet értéke 10,3—12 °C, átlagos ingadozása 22—24,89 °C. Az évi napsütéses órák száma kb. 2000. Az uralkodó szélirány északi, délnyugati. Az évi átlagos csapadékmennyiség közel fél évszázad (1886—1933) átlagában Szarvason 549,05 mm, Mezőhegyesen (1875—1908 között) 586,6 mm, Vésztőn (1930-ban) 532,1 mm, Dobozon 1915—43 között 698 mm. A téli, tavaszi, nyári, őszi évszakok csapadékos napjainak átlaga 24, 30, 22, 23%, száma huszonnyolc év átlagában 81. A csapadékeloszlás egyenlőtlen. Pl. 1915. júl.-ban 198,3 aug.-ban 126,2, 1916. márc.-ban 27,1 mm csapadék hullott. A hirtelen lezúdult esőmennyiség nemegyszer akadályozta a mezőgazdasági munkákat, tette lehetetlenné a megszokott közlekedést, kötötte ideiglenesen helyhez az embereket és az állatokat. Nem volt ritka azonban a 2-3 hétig, sőt hónapig tartó aszály sem.

1 Éghajlati szempontból a „jó és rossz esztendők arányát" a szélsőséges csapadékeloszlás, a hőmérsékleti ingadozások, és egyéb természeti csapások —jégverés, korai fagy stb. — miatt 7:3-hoz becsülhetjük, ami annyit jelent, hogy a jó, az átlagos és a gyenge termésű évek kb. azonos arányban követték egymást.

2 A terület mostani vízhálózata annak a hatalmas szabályozási munkálatoknak az eredményeként alakult ki, amelynek során 1856—7-ben a Fehér-Köröst Gyulavári és Békés között új mederbe terelték, ill. 1874-ben átvágták a FeketeKöröst és Szanazugnál a Fehér-Körösbe vezették.

3 A tengerszint feletti átlagos magasság 88—92 m. A mélybe süllyedt geológiai képződményeket, tengeri üledéket, többségében itt is, mint mindenütt a Körösök és a Berettyó mentén agyagos réti és öntéstalaj borítja. A művelt szántóterület közepes (10—13 arany korona/kh) minőségű. 183