Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Oláh József: A kapitalizmus gazdasági viszonyai

A közlekedési hálózat fejletlen: „a községnek nincs se vasútja, se műútja". A termények, anyagok, munkaeszközök és a munkaerő szállítására szolgáló, állati erővel vontatott, 76 cm nyomtávú, részben hordozható mezei vasút hossza a felszabadulás előtt megközelítette a 13 km-t.

4 Állattenyésztés A mezőgazdaság két alapvető ága közül évszázadokon át, még a XIX. sz. közepén is az állattenyésztésé volt a vezető szerep. A tenyésztett állatok közül „legnagyobb múlttal" a sertés rendelkezett, hiszen Dobozt már az Árpádokkorában „királyi sertéshízlaló" helyként tartották nyilván.

5 Kérdés, hogy ez a közkedvelt állatfaj később a tőkés gazdálkodás korában is megőrizte-e a korábbi jelentőségét? Erre a helyileg elrendelt, ill. az országosan végrehajtott állatöszszeírások adhatnak választ. Ezek szerint helybeliek 1895-ben 1911-ben 1931-ben 1935-ben szarvasmarhát 1947 2304 1389 1376 lovat 1193 1199 910 855 sertést 6184 7315 4437 6707 juhot 851 3 — — egyéb állatot 4 20 — 29 tartottak

6 Közismert, hogy a különféle állatfajok értéke nem azonos. Egy szarvasmarha vagy ló, sokkal értékesebb, mint egy sertés vagy juh. Éppen ezért számítsuk át a szakirodalomban használt egységre, ún. számosállatra az egyes években kimutatott állatszámokat.

7 E szerint a helyi állatállomány 1895-ben 3278,2 1911-ben 3640,52 1931-ben 2390,62 1935-ben 2537,2 db számosállatból állt. Ennek a számosállatszámnak az egyes állatfajok év szarvasmarha ló sertés juh egyéb db % db % db % db % db % 1895 1557,6 47,51 954,4 29,12 704,98 21,51 60,42 1,84 0,8 0,02 1911 1843,2 50,63 959,2 26,35 833,91 22,90 0,21 0,01 4,0 0,11 1931 1111,2046,48 728,0 30,45 551,42 23,07 — 1935 1100,8 43,35 684,0 26,95 764,6 30,13 — 5,8 0,22 darabját, illetve százalékértékét képezték. 184