Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Molnár Ambrus: Az újratelepülő lakosság származása és összetétele

A Kerek vagy Kerék család nevét sem találjuk a 18. századi első összeírások névsorában. 1722-ben azonban Dobozon a református prédikátor ellen tartott vizsgálaton tanúskodik többek között Kerék István is, sőt említés történik ebben az okmányban a fiáról is. Bizonyára ugyanez a Kerék István szerepel az 1725. évi adóösszeírásban, mely szerint 3 ökre, 2 lova, 1 tehene és 5 sertése volt. A család egyik tagja, Kerék János 1723-ban a Bihar megyei Derecskére költözött.

19 Összegezve az elmondottakat egyetérthetünk Doboz korábbi történetírójának megállapításával: „Doboz vármegyénknek azon községei közé tartozik, melyek a vármegye legsanyarúbb állapotjában is létezni meg nem szűntek s méltán dicsekedhetik azzal, hogy több mint nyolcszáz éves község s lakosai még azon ősöknek unokái, kiknek mint honszerzőknek lovai elsők tapodták az alföldi sík vidéket."

20 Valóban, a 18. században újratelepülő lakosság egy része — a családnevek alapján — azonosítható már a 16. században itt élő lakosok leszármazottai val. Származásukra nézve tehát részben a 16—17. századi Doboz lakóinak utódai voltak, részben pedig a környékbeli — a török időkben elpusztult — újjá nem épült falvak régi lakóinak leszármazottai.

21 Az 1719-ben kelt kamarai összeírás meg is erősíti ezt a megállapításunkat, mert a lakosság származására nézve ezt jegyezte fel: „régi, magyar nemzetiségű kálvinisták lakják" (so alte Hungar Nation und Calvinist.. .")

22 Községünk lakossága a 18. század első évtizedeiben egyenletesen szaporodott az újabb visszatérőkkel. Bár meg kell jegyeznünk, hogy az összeírások nem tükrözik a lakosság valóságos létszámát, mert az adózás szempontjából készülve nem kerültek be az összeírásba a nem adózó nemesek és az adóalappal nem rendelkező zsellérek. Világosan mutatja ezt a tényt, hogy az 1715-ben, majd 1716-ban dobozi Sánta Mátyásné és Kiss Istvánné ellen lefolytatott boszorkányper során kihallgatott 37 tanú neve között több olyan családnév van, melyeket nem találunk az összeírásokban.

23 A szépen gyarapodó helység lakosságát is jól megkevesbítette a megyében, a megyei adószedők törvénytelen adóbehajtása következtében, megindult elvándorlás, melynek során Dobozról is 1723—24-ben 20 jobbágy költözött el más vármegyékbe.

24 Mindezek ellenére — bár régi dobozi családok is elhagyták újra őseik földjét, ahová nemrég sok viszontagág után visszatértek — „Doboz község azon 4-5 hely közé tartozik megyénkben, melyek határrészeiket ma is régi, 4-5 százados neveiken emlegetik. Ennek érdekes oka az, hogy itt sohasem szakadt meg teljesen az összeköttetés a falu régibb és újabb lakossága között, s legalább egy-két család mindig megőrizte a hagyományos határneveket."

25 154