Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Molnár Ambrus: Az újratelepülő lakosság származása és összetétele

JEGYZETEK 1. Thököly Imre naplója 1678. március 24—25. Monumente Hungarica Historica, második osztály: írók, XVIII. kötet. Torma Károly Késmárki Thököly Imre naplója 1676—1678. évekből. Pest, 1866. 168. Thököly és Békés megye kapcsolatairól lásd még: Karácsonyi János: Thököly viszonya Békés megyéhez, különösen Gyulához, BÉVK 9. kötet, 56—77., Zsilinszky Mihály: Naplótöredék az 1683-iki hadjáratból. BÉVK 8. kötet 140—143. 2. Országos Levéltár (OL) P. 392. Károlyi lt. Harruckern es. Lad. 37. No. 32, 1685., továbbá Karácsonyi János : Békés vármegye története I—

II. Gyula, 1896. I. 37. 3. OL. P. 418. Károlyi lt. Harruckern es. Fase. В. В. VI. No. 25. 4. Karácsonyi János: Békés vármegye i. m. I. 226. „1691. október 23. Újabban Gyula felé szállottunk ... szolgáinkat elküldtük Gyula felé zsákmányra ... Ezen egész hét alatt csak Gyula és Jenő között való pusztákon, ligeteken tekeregtünk, bizony igen sokat éheztünk, koplaltunk ..." Vö. Almády István naplója. 1691. október 23—31. Monumenta Hungarica Historica II. osztály: írók, XXIII. kötet, Thaly Kálmán: Thököly Imre némely főbb híveinek naplói, írásai 1686— 1699. Pest, 1866. 5. Doboz közvetlen szomszédságában lévő és a vidék felszabadítása után rövid időre újjáéledt Gella (Gerla) nevű falura vonatkozóan egy 1733-ban kelt összeírásban ezt olvassuk: „Toronynak, templomnak, ezenkívül valamilyen nagy épületnek romjai láthatók itt.. . pusztulása a török uralom alatt történt. . ." Hasonló megyjegyzést találunk Kamut és Bélmegyer templomaira nézve is. Haan Lajos: Békés vármegye hajdana I—

II. Pest, 1870. I. 280—281. 6. OL. E. 281. Budai Kamarai Administratio Regestraturája. Bericht und Schreiben. IX. 1969. fol. 104. No. 34. Vö. Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez a honfoglalástól 1715-ig. Békéscsaba, 1967. Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez 1694—1848. Békéscsaba, 1971. 7. OL. E. 156. U. et. С. Fase. 62. No. 22. Filmtári doboz 2307. A jegyzékben szerepel még „Unterhalb Gyula" megnevezés alatt: Gella (Gerla) 3 telek hat ungefer 80-90 acker (450 értékben, Berin (berény) 4 telek ungefer 12 ackerbau 450 Ft." Bigesch (Békés) 50 telek hat viel ackerbau 7500 Ft-ért. 8. OL. E. 281 Budai Kamarai Aministratio Regestraturája. Berichte und Schreiben 1700. Vö. Gyula város Oklevéltára 467., Implom: i. m. 12—13. 9. Implom: i. m. 14. 10. A prédikátor nevével és személyével kapcsolatban sok a bizonytalansági tényező. A református egyház anyakönyvében ez áll: „Tiszt. Tatai János kiis Tábori Pap volt." Vö. Dobozi Református Egyház Irattára I. Anyakönyv, 1766—1809. 44. o. (továbbiakban DREI). Ugyanott a 48. oldalon Johannes Tatai Ao 1712. Egy másik forrás szerint „Nicolaus Tatajiensis Doboz 1711". Vö. Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára (a továbiakbanTtREL) I. 29. a. 1. a Békés-Bánáti Református Egyházmegye Jegyzőkönyve 1696—1809. 5. o. Végül Barcsa János: A Tiszántúli Református Egyházkerület története с munkájában: „1711 Tatai Mihály, 1712 Tatai János" van említve dobozi lelkészként. 11. Vö.Karácsonyi: i. m. II. 38. 12. DREI I. Anyakönyv 44. „História Campani..." 13. 1712-ben a református prédikátornak a következő díjlevelet állapította meg az eklézsia elöljárósága: 1. „Summa Flor. 32. Ung. (Készpénz 32 magyar forint) 2/Buza 10 köböl, 3. Algabona 10 köböl, 4. Sertésre Flor 3, mellé 1 köböl dara, 5. Az egész Falu délig kaszál és fel is gyűjti s bé hozza (1743-ban ezt a tételt 10 boglya szénában állapították meg). 6. Egy Veder Túró, 7. Eskütés, Keresztelés, Halott ut alibi (= annyi mint máshol), 8. Fa elegendő (vagyis annyi, amennyi szükséges), 9. Két itze vaj, s annyi méz, 10. Fadgyu 10 font, 11. Harmincz font só, 12. Őrlés elegendő (vagyis annyi búzát visznek a lelkésznek a malomba őrettetni, amennyi a háztartásában szükséges)" TtREL I. 29. a. 1. 31.