Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Becsei József: Doboz természetföldrajzi adottságai

A gazdálkodásra nagy hatást gyakorol a talajvíz nagyon sokszor káros kihatásaival. A talajvíztükör átlagos mélysége a felszín alatt, Doboz környékén 3—5 m között váltakozik. A talajvíz legmagasabb állása 0,2—1 m között, legalacsonyabb állása pedig 4—7 m között ingadozik. A legtöbb vízben sok a konyhasó, emellett szénsav, másutt keserűsó van a vízben. A vizekben a nátronsók uralkodnak, amelyet sokszor az állatok sem isznak meg. A talajvizek különösen tavasszal, a hóolvadások után okoznak nagy károkat, részben a vetések késleltetésével, részben az őszibúza-vetésekben tetemes veszteségeket idéznek elő. Doboz környékének talajai fiatalok, hiszen a folyószabályozások előtt jórészt víz borította a területet. Ennek következménye az is, hogy a szintvonalak jórészt előrerajzolják a talajtípusok határait. A mezőségi talajok a vízmentes területeken keletkeztek, a szikesek az időszakos vízborítottság és rossz lefolyásviszonyok bizonyítékai, az öntéstalajok területei a magas vízállás10