Dobozi tanulmányok (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14. Békéscsaba, 1989)

Becsei József: Doboz természetföldrajzi adottságai

kor levonuló árhullámok tere, míg a réti talajok a pangó vizek helyein jöttek létre. A vizek mellett fontos szerep jutott a növényzet talajképző hatásának, mely elsősorban a réti talajoknál jelentkezik. A mocsarak sásából, nádjából és sok más nyálkás pektinanyagot tartalmazó növényi maradványból levegőtlen körülmények közt és rothadási folyamatok során — savanyú, rendkívül tömött réti agyagtalaj képződött. Különleges talaj képződési körülmények uralkodtak itt, Dobozon a hajdani mocsári erdőterületeken. Ezek az erdők a mocsarakból kiálló magasabb szinteken nagy területeket foglaltak el, s az alattuk képződött réti talajt tulajdonságai ma is elsősorban erdőgazdálkodásra utalják. Ezeken a réti talajokon maradt fenn a hajdani erdőségek legtöbb emléke. A viszonylagos fagazdagság az, ami e tájnak az Alföld környező részétől annyira eltérő jellegét a folyók és csatornák gazdag vízhálózata mellett biztosítja, egyben tájképileg érdekessé és széppé teszi. • 11