Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében II. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 13. Békéscsaba, 1988)

történt bevétel s kiadási oklevelek" alapján a krónikaírói/ű/>2ű/ erről a következő összesítést adta: „Súroló asszonyoknak s 1 font szappanért 1 frt 22 kr. p.p. (per procura — azaz meghatalmazás folytán) Suhanszky kontójára lécszeg, papiros, gombostű, hajtű 1 frt 42 kr. p. Játékszíni cédulák 2 ízbeni elhordásakor 50 kr. p. — Asztalos István úr számláján: a városházánál történt színpad-felépítés alkalmával szolgált cselédeknek 25 kr. Egy esteli próbakor 1/2 font gyertya 20 kr; egy asztalnak a vendéglőből a városházára viteléért 12 kr. Tíz font húsra 2 frt. — Az estélyi szoba feldíszítésére tüll 5 frt, szeg 3 kr; egy ív veres papiros 6 kr., iskolás fiúnak 6 kr.; az estély alkalmával szolgált 2 legénynek 1 frt 40 kr. Összesen 9 frt 42 kr. váltóban, 3 frt 57 kr. p., 6 konc papiros 58 kr. p.p. Kortinához való zsineg 24 kr. A dobosnak szolgálatáért 12 kr. p.p. Milli gyertya, szebeni gyertya és szeg 1 frt 10 kr. p. Díszítmények áthozatalakor fuvar 1 frt 30, kisbírónak 25 kr. úti költség 1 frt 10 kr. — összesen 5 frt 51 kr. váltóban, vagyis 2 frt 21 kr. p. Egy elveszett báránybőr sapkáért kifizetett Elekes Mihálynak 1 frt 56 kr. p.p. Színpad felállításáért Tóth Ferencnek 1 napra 40 kr. Suhanszky számlájára szegek, spanyolviasz, festék, hajtű 1 frt 10 kr. Szolgáknak ital 3 frt 45 kr., a Jantyik háznál október 12-én a műkedvelők részére tartott estélykor: szoba meszelés 30 kr, súroláshoz szappan 24 kr, húsért 1 frt 40 kr., Kakas muzsikusnak 11 frt, 2 szolgának 40 kr." A műkedvelő gárda a következő 4 színművet mutatta be: 1. Szept. 16-án Csalódások (Kisfaludy Károly), Bevétel volt 33 frt 10 kr. p. 2. Szept. 21-én Szerelem és Champagner (Gaál József); bevétel: 32 frt 50 kr. 3. Szept. 28-án Falusi lakodalom (Jakab István), bevétel 41 frt, 4. Október 8-án közkívánatra a Csalódások; Bevétel 19 frt, 5. Nem tudni melyik napon „Tisztujjítás" (sic!) Nagy Ignác műve. „A két első előadás a nagyvendéglő termében, a többi a városházánál lévő vízipuskás színben tartatott. — Az előadások művészi tekintetben is igen sikerültek, s mindegyiknek nagy közönsége volt" — fejezte be ismertetését Hajnal István. A csabai műkedvelők 1845 előtti előadásairól — sajnos — nincsenek hiteles adataink. A díszletek átengedése alapján pedig jogosan következtethetünk arra, hogy ők már korábban előadták a békésiek által is bemutatott színdarabokat. Lehet, hogy éppen az ő produkcióikat látva kaptak kedvet a békésiek arra, hogy Hajnal Ábel vezetésével műkedvelő egyesületet alakítsanak. Nem kizárt persze az sem, hogy valamelyik csabai illetőségű békési kaszinói tag adott hozzá inspirációt, és ajánlotta az ifjak figyelmébe a fent felsorolt műveket, vállalva azt is, hogy elintézi a színpadi kellékek záros határideig tartó kikölcsönöztetését is. A békési kaszinónak ugyanis több vidéki illetőségű tagja — köztük egy-két csabai — is volt. Alapító tagjaként tisztelhette pl. a nagy történetíró Haan Lajosi, akitől könnyen kaphattak sugalmazást Hajnalék. A kölcsönzést lebonyolító Brozman Dániel csabai ev. lelkész személyes közreműködéséből bátran következtethetünk erre. Tény, hogy 1846-ban a csabai kaszinó fiatalsága újra megpróbálkozott a színjátszással, amint ezt a Pesti Divatlap 24. száma tudatja. Sajnos, sikertelenül. 54