Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében II. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 13. Békéscsaba, 1988)

Táncsics Mihály?" első képén nyalka libériás kocsis vezette címeres hintóból könnyedén lép ki a legújabb divat szerint öltözködő cilinderes gróf, a másikon kaftánszerü avitt kabátjában a fogházból: a „kóter"-ből tart a képviselőházba a fekete szemüveges, nagy szakállú, megfáradt Táncsics, botjára támaszkodva. A beállítás kegyetlen szarkazmusa természetesen nemcsak az öreg harcos groteszk helyzete ellen apellált, arra is rávilágított, ki is képviseli valójában a haza és a nemzet érdekeit a magyar parlamentben. A mandátum megszerzésével csaknem egy időben a magyarországi munkásság első szocialista szervezete, az Altalános Munkásegylet is elnökévé választotta. Ezzel újabb területtel gazdagodott feladatköre. A 48-as párt szélsőbal irányzatának, továbbá az orosházi kerület 12 településének a gondja mellé most már ennek a polgárosodó új korszak kezdetét jelző, ideológiailag még nem egységes, forrongó szervezetnek a védelme is társult. Törvényes elfogadtatásáért, alapszabályainak jóváhagyásáért is harcolnia kellett. Egy ideig lelkes hittel, kettőzött erővel vívta a maga szélmalomharcát a mágnások és püspökök uradalmát védő királypárti reakció ellen mind az országgülésen mind a 67-tel szembenálló, trónfosztó 49-ességet jelképező Arany Trombitában, a melynek címével Sárosi Gyula radikális elveket hirdető verses krónikájára emlékeztetett. Az év végén aztán — belefáradt a sokirányú, de alapjában véve kevés sikerrel kecsegtető harcba — társaitól mindjobban elszigetelődve, csaknem magányossá válva, „a hatóságokkal folytatott permanens küzdelmekre, anyagi okokra s az ismétlődő sajtóperek/e hivatkozva" megszüntette „politikai, ipari és gazdaszati" hetilapját, amely közben Ihringler Antal rovatvezető tevékenységével az Altalános Munkásegylet félhivatalos közlönye is lett. Fél év múlva leköszönt a munkásegyletben viselt elnöki tisztségéről is. minthogy idejétmúlt nacionalizmusa (híven tükrözi ezt a Legrégebbi nyelv a magyar című müve) sehogyan sem tudott megbarátkozni a tagság körében egyre nagyobb teret hódító internacionalista eszmékkel. Az okok, amelyekre hivatkozva Táncsics az Arany Trombita megszűnését bejelentette, kétségkívül reális tények s nem egyszerű kibúvót kereső látszatigazságok voltak. Lapját, ezt a bátor hangvételű ellenzéki lapot nem mentette, nem menthette képviselői megbízása, hiszen éppen az ő tekintélyének és eredményes tevékenységének a kisebbítése, illetve megakadályozása volt a fő cél. Ezért is követett el minden tőle telhetőt a sajtóügyi vizsgálóbíró: Kacziány Nándor is erkölcsi hitelének aláásására. A sajtótörvény 7. §-ának szellemében elkoboztatta pl. azt az április 14-ei -- 16. — számot, amelyben Sassy Árpád fényt derített Szeyffert királyi ügyész alávaló, gonosz mesterkedéseire — „Táncsics sajtóperének" igazi okára. A pesti vizsgálóbíró rendelkezésére azonnal megindult az országos ellenőrzés. A békési főszolgabíró — Kolozsi András bíró, Cser János és Hegedűs Mihály esküdtek közlése alapján — tüstént jelentette is, hogy az Arany Trombita című lapot Mezőberényben „csupán a magyarvégi olvasó Kör járatta", minthogy azonban a kiküldött esküdt „azon jelentéssel tért vissza, hogy a kérdéses lap tiltott példánya ... a kör helyiségéből valamely egyleti tag által olvasás végett kivitetett, általa zár alá tehető, illetőleg lefoglalható nem volt". Az orosházi főszolgabírónak ugyanakkor sikerült a „megkeresés" értelmében Orosházán, 324