Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében II. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 13. Békéscsaba, 1988)

„Édes barátom Kertész György! és pártomnak Elnöke! A választás küszöbén lévén, önnek megválasztásom ügyében tett fáradozásai­ért, izgalmáért ezennel őszinte köszönetemet fejezem ki. Legutóbbi levelében azon óhajtására, hogy mennék Orosházára, mert a választókra jó hatással lenne, ha engem személyesen is megismerhetnének, és ez igen természetes, mert lehetetlen az embernek nem óhajtania, hogy ismerje azon férfit, kire legszentebb ügyét, törvényhozási jog gyakorlatát bízza: és mégis kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ezt még most nem tehetem, bár részemről ez óhajtásnak megfelelni szinte igen természetes kötelességemnek tartanám. Ámbár látásom napról-napra javul ugyan, de még eddig a külső levegőhöz nem szoktathatnám annyira, hogy ily hosszú útra indulhatnék, mint ide Oroshá­zára; az idő sem kedvező erre, és az orvosok egyáltalában ez utat tennem még nem engedik, tehát későbbre kell halasztanom. Azonban magam helyett küldöm Sassy Árpád ifjú barátomat az „Arany Trombita" felelős szerkesztőjét, kit ön, Kertész barátom, személyesen is ismer; szép tehetségű jeles fiatalember. Tegye ő meg, mit helyettem más valaki megtehet, tudniillik győzze meg a tisztelt választókat arról, hogy bármennyire óhajtottam volna köztük megjelen­ni, még most meg nem tehetem, és hogy olvassa fel a választóknak az idecsatolt politikai hitvallásomat, vagy programmot; végre hogy adja a választóknak tudtukra, miszerint Szentes város szinte képviselőjéül kéretett fel, de el nem fogadám, mert ezt már jóval előbb az orosházi kerület választóinak ígértem volna meg; így kívánja ezt a méltányosság és az igazság, én pedig az igazság útjáról semmi tekintetben letérni nem szoktam soha. Ha ön édes barátom Kertész és a többi polgártársak, mielőtt engem személye­sen ismertek volna a képviselőség elvállalására felhívtak, és nem tárták szüksé­gesnek engem előbb személyesen megismerni, úgy remélem, most is megelégsze­nek, megelégedhetnek azzal, hogy egyelőre csak elveimet, politikai hitvalláso­mat, lángoló honszeretetemet ismerik; míg a körülmények e személyes ismerke­dést megengedik. Kelt Pesten, Márczius 5-én 1869. Őszinte barátja Táncsics Mihály." A leküldött képviselői program szellemében, és irányelveiben alig külön­bözik az Arany Trombita 1869. januári számaiban 3 folytatásban közreadott „Politikai katekizmus"-tói, legfeljebb konkrétabb formában összegezi a reá váró feladatokat. Az orosházi párthívek kívánalmaival teljes összhangban fogalmaz­ta meg benne Táncsics azokat a nagyobbrészt „szélsőbal irányzat jegyében készült" elveket és politikai célkitűzéseket, amelyekért — megválasztása esetén — a parlamentben is teljes szívvel-lélekkel fog küzdeni. Emberi nagyságát hirdeti, hogy egyáltalán nem szólt testi-lelki szenvedéseiről, élete nagy próbáiról. Nem nyalogatta sebeit. Nem kunyerált, nem könyörgött jóindulatot. Nem emlegette az uralkodó körök zaklatásait, a meg-megújuló

Next

/
Thumbnails
Contents