Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében II. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 13. Békéscsaba, 1988)

Eötvös jó ideig aktív tevékenységet folytatott az 1862. november 20-an Pesten a Hitelintézet ügyében tartott országos értekezlettel egy időben alakult Békés Megyei Vasútépítési Bizottmány^ munkálataiban, amelynek elnökévé gr. Károlyi Györgyöt, alelnökévé Trefort Ágostont választották. Eötvös a 10 tagú választmányban kapott helyet. Az 1864—68 között vezetett szűkszavú Naplóban alig tesz említést a bizottmányban végzett munkájáról. 1864. szeptember 24-én pl. mindössze ennyit közölt:... beadtam folyamodványunkat a helytartó tanácsnál. Október 18án: „ .. .tegnap el voltam foglalva az alföldi vasút dolgában", míg november 4-én ennyit: „Először voltam az iparbankban. Később az alföldi vasút, az Académia s más köz tárgyakkal voltam elfoglalva". Azt azonban, hogy mi mindent kellett intéznie, már nem árulta el. Még kevesebbet tudunk arról, hogy mint a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület vezetőségi tagja, milyen mértékben járult hozzá a hitelélet fellendítését célzó megyei törekvések realizálásához. Feltétlenül komoly kötelességei lehettek pedig, hiszen Pesten lakott, és részt vett a megyei gazdasági egyletekre jelentős mértékben támaszkodó szervezet, a Magyar Földhitelintézet alakuló értekezletén. Különösen akkor kaphatott érdemleges feladatokat, amikor a Földhitelintézet szerződésre lépett az 1857-ben alakult Első Magyar Általános Biztosító Társasággal, amelynek ő is alapító tagja volt. Örömmel fogadták ezt a kapcsolatot a Békés megyei gazdák, akik látván, hogy így egyszerre mód nyílik a kedvezményes biztosításra is, nagy számban léptek be az egyesületbe. Eötvös tétlenségre kárhoztatott közéletisége az osztrák seregeknek az olasz —francia hadaktól elszenvedett solferinoi veresége után kapott új lendületet.A megváltozott politikai körülmények között, az adott lehetőségeket kihasználva, ott látjuk minden fontosabb eseménynél; anyagi erejétől függően támogat minden hasznosnak és életképesnek ígérkező vállalkozást. Mintha Széchenyi megárvult szerepét venné át. Ferenczi Zoltán szerint ötezer forint tőkével segítette az Országos Földhitelintézet alapítását; irányító szerepet vitt az Országos Iparegyesületben s mint igazgató az Iparbankban, buzgón tevékenykedett az Akadémián és a Kisfaludy Társaságban, kezdeményezte és szemmel tartotta a Magyar írók Segélyegyletének a felállítását, bekapcsolódott a Kazinczy — Alap gyűjtési akciójának munkájába, foglalkozott az Akadémia palotájának az építkezésével, könyvsorozatot szerkesztett, emlékbeszédeket írt és mondott, irányította Trefort bonyolult birtokügyeit és segítette a csabacsüdi birtok eladását, s közben állandóan töprengett a dualizmus felállításának lehetőségein, egy a 48-as törvények megőrzését elvi alapként kezelő kiegyezés módozatain, a nemzetiségi kérdés ésszerű és humánus megoldásán, harcolt a bécsi kormány alkotmányellenes beolvasztó törekvései ellen, sürgette az Ausztriához fűződő viszonyok rendezését, vitázott — ha kellett — Deák nézeteivel, s ellenében megtervezte és szerkesztette a rövid életű Politikai Hetilapot stb. Erős hit, óriási munkabírás, jó idegállapot, lankadatlan szorgalom kellett ehhez. Ismerve feladatait, egyszerre kitűnik: nem azért csökkent Eötvös figyelme a 60-as évek közepe táján a Békés megyei dolgok iránt, mert valamiféle kiábrándultság vett rajta erőt, hanem mert nagy horderejű országos ügyek hívták el. Ezért ritkultak látogatásai is. Ha lejött, akkor is rohannia kellett. 229