Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében II. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 13. Békéscsaba, 1988)

magában foglaló „úrbéri örökváltság szolgál előlépcső gyanánt" — szögezte le a kerületi ülés plénumán —, de csak abban az esetben, ha az egyenlőség „többféle akadályai" könyörtelenül megszüntetnek. Ennek érdekében törvénynyel kell biztosítani a jobbágy-parasztok által eddig is használt földek egyszer s mindenkorra érvényes háborítatlan birtoklását, az úrbéri terhek teljes megszüntetését s vele párhuzamosan a nemesség közterhekben (házi-, hadiadó stb.) való arányos részvételét. A pusztaszenttornyai Eötvös-major nem vetekedhetett a Békés megyei mágnás családok latifundiumaival; mindazonáltal jelentős értéket képviselt. Az 1852 elején felvett örökösödési szerződés szerint összesen 2469 hold 468 D -ölet tett ki, „holdját 1200 D-ölével számítva". „Hosszas négyszög" alakú, árkokkal körülhatárolt, „épületekkel instruált" összefüggő birtoktest volt, mely „Orosházától délnek 1, Szentes várossátói nyugotnak 4, Vásárhelyiül 4, Szarvastul éjszaknak 4 és Csaba várossátói keletnek 5 mérföldnyi távolságra feküdt". Minőségét tekintve „a megye legjobb szántóföldjei közé tartozván, benne hasznavehetetlen egy talpalatnyi sincs" — ahogy ezt egy másik hivatalos iratból olvassuk. (BCSM BML. 1175/1853. sz.) Innen tudjuk, hogy a „majorságilag" kezelt birtok a következő „táblákra és művelési ágakra" oszlott: 16 hold 280 hold 1941 hold 926 D-öl 101 hold 1135 D-öl 9 hold 200 D-öl Majorsági használható föld öszvesen 2348 hold 1061 D-öl Ehhez járul még 6. Dézsma alá adott szöllők 85 hold 62 D-öl 7. Ország határ és düllő úgy szintén árkok 35 hold 545 D-öl Az egész puszta öszvesen 2469 hold 468 D-öl." A jövedelem alapjául szolgáló becsértéket — az errefelé szokásos holdankénti összegnek a középarányosát véve alapul — 205 782 forint 30 krajcárban állapította meg a bizottság, amihez még külön felsorolásban szereplő épületek — nevezetesen a 7 szoba-konyhás, 2 kamrával, melléképületekkel, ellátott, kőből épült tiszti lakás, 1 tiszti és urasági istálló, l-l vert falú, illetve vályogból épített cselédház, 1 kovácsműhely, 1 juhászlak, 1 vert falú putri, 1 több ezer köböl búza tárolására alkalmas emeletes magtár, kukoricagórék, birka-, ökör-, marha-, és lóistállók, sertésólak, szekerek és gazdasági gépek-eszközök számára épített színek, cserépszárító, szőlő és présházak, 1 tágas kocsmaépület lakással stb. 26 736 forintos értéke járult. A birtokfelmérők — ahogy ezt a bizottság jelentése is megerősíti — méltányos értéket állapítottak meg. Figyelembe vették, hogy az általuk leírt „birtokrésznek minden talpalatnyi földje szántásra használható, és rajta mind azon termények, mellyek az élelemre s gazdaság folytatására megkívántatnak, u.mt. (úgymint) „ 1. Belső telek Angol és gyümölcsös kert tészen 2. legelő, szénás kert és majorsági udvar 3. Szántó földek 4. Változó csapások, kaszálónak és legelőnek használva 5. Urasági majorsági szöllő 212