Gulyás Mihály: A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 12. Békéscsaba-Orosháza, 1987)

II. Baromfipiac és baromfi-feldolgozás 7. Kialakulásától az I. világháborúig Emlékezet szerint a legrégibb baromfipiacot a jelenlegi Széchenyi téren tartották. Külön baromfipiac akkor még nem volt, s a tejet, a gyümölcsöt a baromfival vegyesen árulták. Ebből arra lehet következtetni, hogy mennyiség tekintetében nem lehetett jelentős és inkább csak a helyi igények kielégitését szolgálta. Amikor azonban a felhozatal megnagyobbodott, a tejpiac maradt a helyén, a baromfi eladása tágasabb helyre, az Alföld Szálló déli oldalán lévő térre került át. (10. sz. kép) A Békés megyei Gazdasági Egylet értesítője szerint már 1876 előtt néhány kiskereskedő a megvásárolt baromfit, elsősorban csirkéket, tyúkokat, továbbá kopasztott kappanokat, libákat és libamájakat vasúton, darabáruként szállította Budapestre és Bécsbe.

55 A kereskedők közül a 70 éves Steinberger János, 1960-ban a következőkre még emlékezett: Fehér Bernát, Grossner Károly, Lichtensteinné Szabó Julcsa, Springer Ignác és Weisfeld Zsófi. A baromfival való kereskedés nem volt rossz üzlet, mert később újabb kereskedők: Beck Gusztáv, Frankli Sándor, Garai Hermann, Révai Arnold és Reis Ignác jelentek meg Orosházán. E kereskedők többségét, mivel csak liba vásárlásával és feldolgozásával foglalkoztak, libások-nak hívták. Az első exporttal és belföldi szállításokkal foglalkozó nagykereskedő, Steinberger Salamon 1880-ban telepedett le Orosházán, aki a bécsi Hungerleider baromfikereskedő család tagja volt. Ekkortájt a család többi tagja közül Ignác Nagyváradon, Simon Aradon, Móricz Szentesen, Schwartz Simon a másik vő Gyulán, Polacsek Lipót a harmadik vő Dévaványán, míg egy rokon, Erlich József Kunhegyesen telepedett le és baromfikereskedéssel foglalkozott. A legidősebb fiú Hungerleider Jakab Bécsben székelt s irányította a felvásárlást, és gondoskodott az áru értékesítéséről. A kiterjedt rokonság révén sokáig irányítani tudták a Délkelet-Alföld baromfiforgalmát. Hogy az egész család baromfikereskedéssel foglalkozott, mutatja a cég neve is: Gebrüder Hungerleider (Hungerleider-testvérek). Ha Orosházán az üzemszerű baromfifeldolgozás kezdetét kutatjuk, akkor azt 1880-ra kell tennünk. Steinbergerék üzleti tevékenységükkel a baromfi minden fajának és a tojásnak állandó felvásárlói voltak. A feldolgozó termek mellé baromfihizlaldát és később hűtőházat is építettek. Rendelkeztek tojástartósító meszes pincével is, ami hozzátartozott a korabeli nagyobb üzemekhez. Említést érdemel az a megfigyelés, hogy a legtöbb baromfi-exporttal foglalkozó kereskedés többnyire társas vállalkozás volt. Ilyenek például a már említett Hungerleider családi vállalkozáson kívül, az orosházi piacokon is ismert kereskedők közül: a Kemény-testvérek Nagyszalontáról, Hartmann- és Coh40