Gulyás Mihály: A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 12. Békéscsaba-Orosháza, 1987)

esi és az emelővillás targonca. A rakodólapokon lévő ládákat emelőkocsival húzták ki a hűtőből. Onnan az emelővillás targonca a vagonhoz vitte és annak belsejébe beemelte. 1982 óta az új hűtőházban a tolóállványokon tárolt kartonokat egy nagy teherbírású, 5 m magasra felnyúló emelővillás targoncával leemelik és a hűtőház ajtaján kívül leteszik. Innen pedig egy kisebb emelővillás targonca viszi a szállító járműhöz. A szállítónak a vagon megrakása előtt vagy után arról is kellett és kell még most is gondoskodnia, hogy az áruja minden károsodás nélkül érkezzen meg a megrendelőhöz. A múlt század végén és a század elején a szállításra kerülő baromfit jég közé csomagolták s úgy adták föl a vasúton. Kezdetben csak közönséges teherkocsiban szállítottak. Jégtartállyal felszerelt hűtős vasúti kocsik 1910 körül kezdtek forgalomba jönni. Régen a kisebb tételeket darabáruként adták fel, de 35 mázsa baromfi szállítása esetén olcsóbb volt, ha külön vasúti kocsit rendeltek. 60 mázsa vágott baromfihoz 40 mázsa jeget tettek. Fagyasztott baromfi szállításánál a vagonok hűtésére kevesebb jégre volt szükség, 100 mázsa áruhoz 20—25 mázsa jeget raktak. 1964-től 1984-ig a vevő kívánsága szerint a táblás jég mellett még szárazjeget (kockákká sajtolt szénsavho) is tettek a vagonokba, közvetlenül a ládák vagy a kartonok tetejére. 1984-től sem táblás jeget, sem az ún. szárazjeget nem használják, mert egy új eljárással a kartondobozokra cseppfolyós széndioxidot engednek. Itt a szabaddá váló széndioxidból hópelyhek keletkeznek, amelyek megvédik az árut a fölmelegedéstől. Az ötvenes évek végén az Élelmezésügyi Minisztérium utasította a baromfifeldolgozó vállalatokat, hogy a felvásárlási körzetükben lévő szociális intézményeket: napközi otthonokat, iskolai konyhákat baromfihússal és tojással lássák el. Eleinte csak ponyvával letakart, majd a hatvanas évektől kezdve zárt gépkocsival szállították ki a megrendelt árut, hetente egy vagy két alkalommal. Ez a szállítási mód később — az üzletek hűtőpultokkal való ellátása után — az élelmiszerboltokra is kiterjedt. (102. sz. kép.) 1981 után az orosházi vállalat a töltelékes árunak, a baromfikonzervnek, a baromfi darabolási terméknek, esetenként a fagyasztott baromfinak az értékesítése érdekében az ország több ipari központjába, vidékére túrajáratot rendszeresített. Hetente kétszer indul a pécsi túra, mely eljut Pécsen kívül Mohácsra, Dombóvárra, Villányba, Beremendre és Siklósra is. Áruját 20 boltban helyezi el. A veszprémi túrát hetente egyszer indítják. Terítési ideje két nap, s ezalatt Tatabányát, Oroszlányt, Ajkát, Zircet, Pápát, Balatonfüredet, Fűzfőt és Várpalotát érinti. Nyáron a Balaton-környéki településekre is szállít árut. A győr-soproni túra a drágább libamáj-készítményeket viszi és 16 helyen értékesíti. A hatvani túra útvonala: Szolnok, Jászberény, Jászapáti, Abádszalók és Túrkeve. A miskolci túra érinti Leninvárost, Tiszafüredet, Mezőkövesdet, majd Nyíregyházát is. Budapestre a pénteki nap kivételével minden nap szállítanak árut. 116