Gulyás Mihály: A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 12. Békéscsaba-Orosháza, 1987)

Az új termékekből 1982-ben 800 tonnát, 1985-ben pedig 1 400 tonnát termeltek. Az 1 400 tonnán belül az ORSI néven ismert baromfivirsli mennyi­sége meghaladja az 50%-ot. 1983-ban a fóliatálcás csomagoláson kívül a baromfivirslit üvegbe is csomagolják azzal a céllal, hogy annak eltarthatósági idejét meghosszabítsák. 1985-ben ebből 100 000 db-ot értékesítettek a belföldi piacon. Ugyancsak ebben az évben 3 új terméket is előállítottak és megkezdték a forgalmazását. Ez a három termék a következő: a csípős baromfifelvágott, a sajtkrémes baromfifelvágott és a sajtos baromfifelvágott. 1982-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság pályázati felhívására a vállalat is jelentkezett azzal a szándékkal, hogy a libamáj alapanyagú konzerv­termékcsalád gyártmányait szeretné továbbfejleszteni. A pályázatot és az OMFB anyagi támogatását elnyerve 1983—1985. között a vállalat foglalkozott a libamáj alapanyagú naturel, roulád és pástétom jellegű konzervek fejlesztésé­vel, receptek kidolgozásával és olyan technológiák kialakításával, melyek alkal­mazásával a gyártott termékek minősége megfelel a tőkés (elsősorban a francia) piac fogyasztói szokásainak is. A kutatás célja továbbá olyan csomagolóanyag és csomagolási technológia kiválasztása, amely megfelelően reprezentálja a különböző termékeket és kielégíti a tőkés piac igényeit. Vizsgálta a hazánkban eddig nem alkalmazott fajansz és porcelán alapanyagú csomagolóanyag igény­bevételének lehetőségét, továbbá ilyen edények hazai gyártását. Az új konzervek közül ki kell emelni a tépőzáras dobozban előállított natúr libamájat, libamájpürét, a libamájblokkot, a libamájparfaitet és a libamáj szeletet. (135. sz. kép.) Az új konzervekhez tartozik még a „pulykasonka" és a „kakassonka" is. e) Fagyasztás, a fagyasztott és konzervgyári termékek szállítása Az első világháború után a külföldi piacokon megnövekedett az igény a fagyasztott baromfi iránt. Ezért az orosházi baromfi-kereskedők sorra építették a hűtőházakat, hogy a vevők kívánságának, a kor követelményének ők is eleget tudjanak tenni. Az első hűtőházak fagyasztókamráiban a fagyasztás lassan történt. A nyitott ládákat egymás fölött úgy helyezték el, hogy a levegő szabadon átjárhasson közöttük. Csirkének két napra, pulykának, libának három napra volt szüksége a teljes átfagyashoz. Fagyasztás után a ládák tetejét leszögezték és egymásra stószba (oszlopba) rakták. A hűtőház biztonságot jelentett az üzem tulajdonosának. Nem kellett tarta­nia a romlástól s azon kívül még a piac lehetőségeit is kihasználhatta. Rendsze­res gyakorlat volt, hogy az év végén levágásra került apró csirkéket a hűtőkam­rában külön tárolták s tavasszal, amikor magas volt az ára, primőr áruként eladták. Az államosítás után a baromfiipar vezetői látták, hogy az átvett hűtőgépek teljesítménye nagyon alacsony, ezért 1949-ben az első beruházási keretből 113

Next

/
Thumbnails
Contents