A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Erdész Ádám: Mezőhegyes mozgalmas évei. Az októberi forradalomtól a románok kivonulásáig

állatorvos foglalta el.

26 Ő volt a legradikálisabbak hangadója Mezőhegyesen. November első napjaiban megakadályozta, hogy a ménesparancsnok katonákat küldjön egy megtámadott birtokos megsegítésére. Minden lehetséges módon terjesztette nézeteit, előadásokat tartott, éjjelente a kerületi majorokban lakó cselédekhez járt ki. A forradalom után elbocsátott cselédek zöme őt mondta „felbujtónak". Mindazonáltal szűk rétegre támaszkodhatott, mert a nemzetőr iparosok között Früstök, a többiek között pedig Kiss Ernő befolyása erősebb volt. Sajátosan alakult a párt szerepe az első időkben. Vezetői a termelést kivéve minden lényeges kérdésben hallatták hangjukat, viszont nem törekedtek a helyi hatalom döntő pozícióinak megszerzésére. A Szociáldemokrata Párt időről időre megismétlődő nagygyűléseken fejtette ki programját, törekvéseit. Ezek sorából kiemelkedik a november végén tartott gyász- és hálaünnepély. Kiss Ernő — az elfogult vélemények szerint is — formás beszédben búcsúztatta el a világháború áldozatait, majd hálát adott Istennek a háború befejeződéséért, végezetül örömmel üdvözölte a „Szociáldemokrata Párt többségre jutását".

27 Kiss Ernőt ettől fogva — bár hivatalosan nem töltött be vezető funkciót — a nép vezérének tekintették. Ettől a pillanattól a román megszállásig ő volt Mezőhegyes legbefolyásosabb embere, az ő szavára hallgattak legtöbben. Kiss Ernőt az események alakítói, elszenvedői egyöntetű tisztelettel említik. A jószágigazgató véleményét már idéztük. A Tanácsköztársaság bukása utáni igazoló eljárásokat lefolytató minisztériumi kiküldött „kiválóan intelligens, erősen szocialista érzelmű ember"-nek mondta a rokkant asztalost.

28 Fáy Andor, a birtok egykorú krónikása „társadalompolitikailag jól képzett asztalos"nak nevezte.

29 Más források kiemelik jó szónoki képességeit, agilitását, s azt, hogy mindenkivel könnyen szót tudott érteni. Személyében a képzett szociáldemokrata munkás a szeretetre, megértésre hivatkozó szelíd prófétával találkozott. Szavait, cselekedeteit minden esetben a felelősségérzet irányította. Mindezen tulajdonságok összességének tudható be a példátlan népszerűség. A Szociáldemokrata Párttal párhuzamosan megalakult szakszervezetben is Kiss Ernő befolyása volt a legerősebb. Elsőnek, még november legelején, az iparosok hoztak létre szakszervezeti csoportot. E csoport határozta meg a szakszervezeti mozgalom további fejlődésének alakulását. így a tisztviselők a baloldali Magyarországi Közalkalmazottak Szövetségébe kényszerültek belépni. A Köztisztviselők Kamarájának nincs is nyoma Mezőhegyesen. A többi ménesbirtokon — Bábolna, Kisbér, Gödöllő — a tisztviselők zöme a kamara tagja lett. Erre a Közalkalmazottak Szövetsége egyesült a Fém- és Vasmunkások csoportjával, és kikényszerítette a kamarai tisztviselők átlépését.

30 A különbséget magyarázza, hogy Mezőhegyesen a nagy létszámú gépműhelyi és építészeti iparosság volt olyan erős, hogy diktálni tudja a tempót. A szakszervezet kisebb egységei a foglalkozási körök szerint jöttek létre. A legerősebb iparos csoport mellett külön szakszervezeti csoportba tartoztak a díjnokok, a tanítók, a gőzekések. A cselédek között szorosabb értelemben vett szakszervezeti csoportok nem alakultak, ennek ellenére volt bizalmi rendszer, ami jól működött. A csoportbizalmiak és a cselédek bizalmi férfiai nem központi 310