A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Erdész Ádám: Mezőhegyes mozgalmas évei. Az októberi forradalomtól a románok kivonulásáig

szakszervezeti fórummal — elméletileg volt ilyen — álltak kapcsolatban, hanem a Szociáldemokrata Párttal. Kötelesek voltak a párt heti egy ülésén részt venni, ilyenkor közölték a helyi csoportok határozatait, amelyeket a párt vitt tovább, és fordítva: a párt ülésein hallottakat ismertették megbízóikkal. A párt az együttműködést azzal kívánta teljessé tenni, hogy a tisztviselőktől követelte, hogy szakszervezeti csoportjukkal testületileg lépjenek be a pártba is. 1919 januárjára tudták ezt a belépést kikényszeríteni. A díjnokok nagyobbik része már korábban tagja lett a Szociáldemokrata Pártnak. Az volt a gyakorlat, hogy az iparosok szervezeteik jegyzőjévé egy-egy díjnokot választottak, akiknek nem volt merszük kitérni a megtisztelő választás elől. A szakszervezet elnöke ugyanaz a Racsmány Péter lett, aki november 4-én még Pitvaroson vitézkedett. Hogyan történt a nem mindennapi pálfordulás? Racsmány pitvarosi szereplése után számolatlanul kapta a fenyegető leveleket. Egyidejűleg szocialista tartalmú könyveket kezdett olvasni. Friss olvasmányélményei, illetőleg a fenyegetések hatására fordított köpönyeget. Mint buzgó neofita, a legradikálisabbak egyike lett. Az ellentétes érzelmeket kiváltó kép értékeléséhez a mindig objektív Látrányi Sándortól, Hamburger Jenő rokonától és volt iskolatársától idézünk egy mondatot: „Racsmány százados egy végtelen ostoba ember."

31 ^ Mind a novemberi változások idején, mind a továbbiakban a ménesbirtokon változatlanul folyt a munka: „ ... a vezetést sikerült a veszedelmes elemek leszorításával oly egyéneknek kézberagadni, akik alkalmasak lesznek arra, hogy a kétféle világnézet közötti feszültség veszedelmessé ne fajuljon" — fogalmazta meg reményeit a birtok egyik gazdatisztje.

32 A bemutatott szervezetek megalakulásával — befolyásuk lassú növekedése közepette — Mezőhegyesen lezárult az októberi forradalom hatására meginduló események első szakasza. A további — úgyszintén novemberben kezdődő, de csak később kiteljesedő és március közepéig tartó — összecsapások keretét a Szociáldemokrata Pártnak és a szakszervezetnek az igazgatósággal szemben folytatott bérharca adta. Bérharcok a ménesbirtokon „Mezőhegyesen a forradalom béremelésekben robbant ki — emelte ki a legfontosabb momentumot Koszits jószágigazgató —, elöl természetesen itt is az iparosság járt."

33 Tíz évvel korábban rendezték utoljára az iparosok béreit, s a közben eltelt évtized hozott magával egy hosszú, keserves háborút, inflációt, fejadagrendszert; még ruhákat sem lehetett beszerezni. Három hullámban zajlott le az iparosok bérkövetelési mozgalma. Először movember 7-én ültek össze, hogy kívánságaikat összefoglalják, másodszor december 10-én. Ezek az ülések szertartásos rendben zajlottak le. Korelnök vezette, hattagú bizottságot választottak a módozatok összeállítására. A bizottság két elnökből — az egyik Danczkai Péter, a párt helyi elnöke volt —, jegyzőből és három bizalmiból állt. Először a korelnök a résztvevőkhöz fordult és felkérte őket kívánalmaik előterjesztésére: 311