A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Csobai Lászlóné: Egy román nyelvű kéziratos katonakönyv az első világháború idejéből

a katonaszerzők azonos körülmények között éltek és hasonló műveltséggel rendelkeztek, a kor ízlésének megfelelően írták meg a hasonló katonakönyveket. Gyűjtéseim során a gyulai Vonyiga családnál régi fényképek között keresgélve találtam rá erre a nagy gonddal őrzött és igen féltett első világháborús kéziratos katonakönyvre.

2 A katonakönyv írója Vonyiga Tódor, a világháború kitörése után vonult be katonának. Katonakönyvét leánya, Vonyiga Aranka örökölte és őrizte meg az utókor számára, miután édesapja 1953. április 25-én meghalt. Vonyiga Tódor rövid életrajza és egyénisége Katonakönyvünk írója 1882-ben született Gyulán.

3 Apai és anyai ágon is gyulai román nemzetiségű család legkisebb gyermeke. Apja Vonyiga Illés, anyja Fogarasi Katalin. Ahogyan az emberek mondták, apja tehetős, jól jövedelmező gazdasággal rendelkezett: 80 hold föld és 12 lánc szőlő volt birtoka. Közéleti ember lévén, tagja volt a görögkeleti egyháztanácsnak és az egyházi kórusnak is. Hat gyermeket nevelt fel. A gyermek Vonyiga Tódor a görögkeleti elemi iskola elvégzése után, amelyet természetesen Gyulán végzett, apjával együtt a családi birtokon dolgozik. Szüleivel marad, ami általában jellemző volt a korabeli családok belső rendjére, szokásaira. 1907-ben feleségül veszi Nyikora Dávid lányát, Máriát. Nyikoráék (Nicoarä) szintén gyulai románok és a Vonyiga (Voniga) családhoz hasonlóan kb. 80 hold földdel rendelkeztek. A fiatalok 20-20 hold földet kaptak, és házat Gyulán. 1908-ban megszületett az első, majd 1913-ban a második gyerekük. Egy év múlva 1914. júliusában kirobbant az első világháború. Vonyiga Tódor ekkor 26 éves volt. Kéziratos katonakönyvéből is kiderül, hogy 1914. a „karácsonyi böjt idején" vonult be katonának. Kéziratos katonakönyve katonáskodásának első évéből való, utolsó lapján ott áll a dátum: 1915. Aranka leánya elmondása alapján édesapja csak 1918-ban, a háború végén szerelt le. Katonakönyvéből azt is megtudjuk, hogy a békéscsabai császári és királyi 10l-es gyalogezrednek volt a tagja. Az ezred több ütközetben is részt vett. E „dicsőséges" gyalogezred névsorában nem tudom miért nem szerepel Vonyiga Tódor neve, két gyulai társának nevét megtaláltam, nevezetesen Krizsán János őrmesterét és Kiss István tüzérét. Vonyiga Tódor lánya azt is elmondta, hogy édesanyja, Kiss István és Krizsán János feleségével együtt meglátogatta apját. Kiss István 1915-ben súlyosan megbetegedett az orosz hadszíntéren, ahol több ütközetben is részt vett. Majd az 1915-ös év végén Prágában 40%-os rokkantsággal elbocsátották.

4 Nem sikerült azonban kikutatni, hogy 1915. novemberétől egészen leszereléséig mi történt még vele, hogy visszatért-e a frontra, vagy sem. Hazatérése után tovább folytatta saját birtokán a gazdálkodást. Felnevelte négy gyerekét: két lányt és két fiút: Györgyöt, Lukréciát, Pétert és Arankát. A legnagyobbik 70