A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Hévvízi Sándor: A Békés megyei termelőszövetkezetek nevei 1948–1984

A Békés megyei termelőszövetkezetek nevei 1948—1984 HÉVVÍZI SÁNDOR Névtudományunk egyik kevésbé kutatott területe az intézménynevek világa. Ezen a névtani típuson belül is csak néhány olyan dolgozat jelent meg az elmúlt években, amely az intézménynevek egyik válfajával, a termelőszövetkezetek neveinek vizsgálatával^ foglalkozott, jóllehet tanulmányozásuk nem minden tanulság nélkül való. Éppen ezért gondoltunk arra, hogy talán érdemes volna egy kicsit behatóbban foglalkozni a kollektív gazdaságok neveivel, mégpedig a Békés megyei termelőszövetkezetek elnevezéseivel. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteink a felszabadulás után alakultak meg. A legsürgetőbb feladatok véghezvitele után került sor a földreformra, amelynek során a földigénylő bizottságok kb. 1,9 millió hektár földet osztottak szét több mint 600 ezer jogos földigénylő között. A föld tehát végre azok kezébe, tulajdonába került, akik addig is valójában dolgoztak rajta. Kialakultak a családi munkaerőn alapuló paraszti kisüzemek, az új gazdák hozzákezdtek földjeik megműveléséhez. Bár szórványosan már 1945-ben is voltak termelőszövetkezet alakítási kezdeményezések, mégis a kollektivizálásra csak 1948—49-ben nyílt megalapozott, reális lehetőség. Országosan ekkor kezdtek nagyszámban megalakulni a mezőgazdasági szövetkezetek. Ugyanez a folyamat játszódott le természetesen Békés megyében is. Megyénkben a községekben, városokban egymásután alakultak meg a közös gazdaságok, s a megalakulásukkor tagjaik a termelőszövetkezeti csoportoknak adott névvel „intézményesítették" közös vállalkozásukat. Mezőgazdaságunk felszabadulás utáni fejlődésében, különösen pedig a nagyüzemi mezőgazdasági életben négy korszakot különböztetünk meg. Az 1949-től 1956-ig terjedő időszakot a kollektivizálás első szakaszának tekintjük. Ennek befejező szakasza 1957-től 1961-ig tartott. 1962-től 1967-ig a korszerű nagyüzemi gazdálkodás feltételeit igyekeztek szövetkezeteink kialakítani. 1968tól pedig már a korszerű nagyüzemi fejlődés vette kezdetét, amely napjainkig tart. (vö. Donath Ferenc: Reform és forradalom. A magyar mezőgazdaság strukturális átalakulása 1945—1975., Akadémiai Kiadó, Bp. 1977). Ez alatt a majd negyven év alatt termelőszövetkezetek alakultak és szűntek meg, szétváltak, egyesültek, s eközben neveik is állandóan változtak. Jelen tanulmányunkban éppen ezt vizsgáltuk meg, és erre kerestük a választ, hogy Békés megyében vajon milyen nevet kaptak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, ezek a nevek milyen névtípusokat képviselnek, és vajon használatuk hogyan változott az évtizedek folyamán. 335