A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Erdész Ádám: Mezőhegyes mozgalmas évei. Az októberi forradalomtól a románok kivonulásáig

népbiztosok által kinevezett három tagú bizottság végezte volna. E rendelet után a Szocialista Termelő Szövetkezetek Országos Központja hiába akarta magába olvasztani az állami birtokokat. A ménesbirtokok hallgatólagosan kimaradtak a rekvirálásokból is. Pénzügyileg sem változott semmi, ellátmányukat az adóhivataltól kapták, bevételeiket az állampénztárba fizették be.

72 A forradalmak utolsó eseménye Mezőhegyesen a falusi tanács megválasztása volt. Kiss Ernőnek egy másik asztalosban, Barta Ferencben erős ellenfele támadt. Jó néhány iparos megelégelte Kiss békülékeny politikáját, a munkabéreken, a munkarenden túli változások visszafogását; az ő élükre állt Barta. Összecsapásukra a falusi tanács megválasztásakor került sor. Az április 7-ére elrendelt választásokon az ország falvaiban vagy nyíltan, vagy titkosan szavaztak a választók, többnyire közös listára. A tanácsba kerüléshez elegendő volt a szótöbbség,

73 Közöslistás választást tartottak Mezőhegyesen is. A listát Kiss Ernő állította össze, nagyjából követve az egyes rétegek arányát. Az ötven tagú falusi tanácsba az előzetes listán szereplők közül mindenki bekerült. A tanács tagjainak 52 %-a volt földmunkás — szegődményes —, 26 %-a iparos, 22 %-a pedig szellemi dolgozó. Jól jelzi a közhangulat változását, hogy Kiss Ernő kapta a legkevesebb szavazatot. Illusztrálja a tanács összetételét az, hogy a volt jegyző is tagja lehetett. Barta Ferenc hívei kivétel nélkül kimaradtak. Ők megfellebbezték a választást, de hiába.

74 Az öttagú direktórium tagja lett a már ismert Horváth Imre, Kiss Ernő> a Búza Barnánál is megfordult Agócs József, Medve Imre szegődményes, valamint Szilágyi János díjnok.

75 A falusi tanács mindössze két ülést tartott, az intézőbizottság sem fejtett ki jelentős tevékenységet. Egyedül Kiss Ernő, a direktórium elnöke dolgozott. Hozzá futott be minden megyei, illetve központi rendelet, ő intézkedett, olykor nem intézkedett a rendeletek által előírt ügyekben. Kiss Ernő tagja lett a megyei tanácsnak is.

76 2368-an éltek Mezőhegyesen általános és titkos választójogukkal, a választók 1/3-a nő volt. Tehát a felnőtt lakosság több mint fele szavazott. Ez igen magas részvételi aránynak számított. Gyulán a lakosság 23%-a, Szarvason 19%-a, Orosházán 25%-a, Mezőberényben 6%-a szavazott.

77 Nem sok szó esett eddig arról, hogy a környező falvak nyomásán kívül milyen külső erők befolyásolták a mezőhegyesi események irányát, ütemét. Nem véletlenül. Az igazgatóság legfőbb törekvése a forradalmak alatt is az elszigeteltség fenntartása volt. Kitűnő partnerekre találtak Kiss Ernőben és a nemzetőrség parancsnokában, Früstök Lászlóban. Mégis, kik jutottak a helyenként megbontott kerítésen belülre? 1919. február 18-án Fényes László vezetésével két század tengerész érkezett Mezőhegyesre, hogy a környék lakosságát mégegyszer lefegyverezzék. Érkezésük meglehetős riadalmat keltett. Reichmann Zsigmond vette fel velük a kapcsolatot, a tisztviselők szerint azért, hogy ellenük hangolja őket Különösebb hangolásra nem volt szükség. Fényes távozása után azonnal letartóztattak három nyíltan ellenforradalmár méneskari tisztet, köztük a ménesparancsnokot. Früstök közbelépett, és egy-egy nap után valamennyiüket elengedték» A tengerészek kitűzték a vörös zászlót a ménesparancsnokság épületére, leszedték a koronás címereket, amelyek még februárban is helyükön voltak. 325