A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Erdész Ádám: Mezőhegyes mozgalmas évei. Az októberi forradalomtól a románok kivonulásáig

taktikázásra, amit maximálisan ki is használt a birtok igazgatósága a teljes változás elodázására. Hogy a kezdeményezés belülről, a tisztviselők közül indult, az növelte a bizalmat irántuk. Az igazgatóság épített is erre a bizalomra: „Arra is megfelelt, ha a népbiztosság idegen[t] küldött volna termelőbiztosnak, égy az üzemterv alapján szavazás, s a ménesbirtok egy emberként állott volna a népszerűsége csúcsán álló Koszits mellé.

66 A Tanácsköztársaság időszakának eseményei Mezőhegyesen A szocializálás utolsó fejezete a Tanácsköztársaság idején zajlott le. Mint a forradalom kitörését, a Tanácsköztársaságot is bizonytalansággal fogadták a mezőhegyesiek. A tájékozatlanság volt ennek legfőbb oka: „.. .akinek tiszta fogalmai lettek volna, mi a tanácsköztársaság, egy sem volt..." — olvashatjuk egy későbbi jelentésben.

67 Első lépésként a munkástanács átvette a hatalmat. A munkástanács gyakorlatilag a kibővített nemzeti tanácsot jelentette. Megválasztására kisebb összeütközés közepette került sor. A választási gyűlésen jelen volt két makói küldött is, ők kifogásolták a megválasztandó tanács összetételét, kritizálták a mérsékelt irányt. Az „idegen beavatkozást" nemcsak Kiss Ernő, hanem a radikális Reichmann Zsigmond is éles szavakkal kérte ki, majd a küldötteket egyszerűen kiutasították a község területéről.

68 E közjáték után a Szociáldemokrata Párt által előterjesztett listát elfogadták. A munkástanács március 25-én tartotta alakuló ülését. Elnöke ugyanaz a Horváth Imre lett, aki a nemzeti tanács elnöki tisztét is betöltötte. A munkástanács hivatalba lépésével egyidejűleg feloszlattak a képviselőtestületet, de az elöljáróság egyes tagjait felszólították hivataluk továbbvitelére.

69 Párhuzamosan városparancsnokot is választottak. A városparancsnoki cím a november óta fegyverben lévő nemzetőrség parancsnoki tisztét jelentette. Kiss Ernő Reichmann Zsigmondot javasolta, de Reichmann megválasztásához az ő tekintélye is kevésnek bizonyult. A választók szinte közfelkiáltással az addigi parancsnokra, Früstök Lászlóra voksoltak.

70 Reichmann méneskari főállatorvos, forradalom előtti magatartása miatt sem az iparosok, sem a szegődményesek között nem volt népszerű. Március 21-е után a Szociáldemokrata Párt átalakult Magyarországi Szocialista Párttá. A párt tagsága nem változott. Erejét mutatja, hogy a tisztviselők sem mertek kilépni az щ pártból.

7x Az új pártelnök Kiss Ernő lett. Összességében azt kell megállapítanunk, hogy a korábbiakhoz képest nem történt alapvető változás, ugyanúgy, ahogy a Földművelésügyi Népbiztossággá átalakított iminisztérium ménesbirtokok osztályán sem. Idegen tisztviselő nem került m osztályra, az új politikai megbízott is egy régi, „kipróbált" tisztviselő lett. Első dolga volt, :hogy a már más állami birtokon — Gödöllő — megkezdett földosztást megállítsa. Mindent elkövetett azért, hogy a ménesbirtokok önállósága megmaradjon. Ezt (biztosította a Eorradalmi Kormányzótanács XXXVII. sz. rendelete, amely kimondta, hogy az állami ménesbirtokokat közvetlenül a íEöldművelésügyi Népbiztosság kezeli. A tényleges irányítást a földművelésügyi 324